November 29., kedd

72 (71). zsoltár Napjaiban virágzik majd az igazságosság és a béke

Imádság Máriával, Urunk édesanyjával

¹Ítéletedet, Isten, bízd a királyra,
jogaidat ruházd a király fiára:

² kormányozza igazságosan a népedet,
méltányosan szegényeidet.

⁷ Napjaiban az igazságosság virágzik
a béke teljessége,
amíg csak el nem tűnik a hold.

⁸ Uralkodni fog tengertől tengerig,
a nagy folyótól a föld határáig.

¹² Megváltja a szegényt, aki hozzá kiált,
az elhagyottat, akin senki sem könyörül.

¹³ A kicsit és a gyöngét felkarolja,
megmenti a szegények életét.

¹⁷ Neve áldott lesz mindörökre, neve fennmarad,
ameddig csak világít a nap.
Benne áldást nyer minden törzs a földön,
boldognak hirdetik mind a népek.

A 72. zsoltár az utolsó Dávid imádságainak sorában. Izrael álmát beszéli el, e kicsiny népét, amelyet gyakran zaklattak a szomszédos népek, és még ennél is gyakrabban kormányozták rosszul saját királyai. A zsoltáros várja, hogy végre eljöjjön egy olyan király, aki méltányosan és igazságosan kormányoz. Az igazságosság pedig az Úr szemében nem a javak hideg elosztása, hanem a szegények iránti megkülönböztető odafigyelés, hogy ők is ugyanolyan méltósággal élhessenek, mint mindenki. Az igazság a Szentírásban mindenütt és mindig a szeretethez és az irgalomhoz kapcsolódik. E kapcsolat nélkül nehéz megérteni a minden ember méltóságáról szóló bibliai tanítás valódi értelmét. A zsoltáros imádsága azért száll az Úrhoz, hogy a király ne csak Isten nevében kormányozzon – ezt minden király kijelentette magáról –, hanem Isten terve szerint tegye azt. Kezdettől fogva ezért imádkozik a zsoltáros: „Isten, add át ítéletedet a királynak, igazságodat a király fiának, Kormányozza igazságosan népedet, méltányosan szegényeidet” (1–2). Természetesen azért imádkozik, hogy a király uralma örök, egyetemes és győzedelmes legyen: „Élni fog minden nemzedéken át, amíg a nap süt és világít a hold... Uralkodni fog tengertől tengerig, a nagy folyóktól a föld határaiig... A puszta lakói leborulnak előtte, ellenségei megcsókolják a földet. Tarsis és a szigetek királyi ajándékokat hoznak” (5–10). A bölcs kormányzás azonban nem öröklődik a dinasztiával vagy a kiváltságokkal. Egyedül Isten adhatja meg. A zsoltáros előtt Salamon alakja áll, aki megválasztásakor pontosan ezt kérte Istentől, hogy adja meg neki a kormányzáshoz szükséges bölcsességet. Ezért imádkozik a zsoltárban a királyért, de legfőképpen egy olyan királyért könyörög, aki Isten szándéka szerint való. Ezekben a szavakban a Messiás-király, vagyis Isten küldöttének eljövetele vetítődik előre, aki a béke és az igazságosság uralmát hozza el. Izajás szavai sejlenek fel: „Jog lakik majd a pusztaságban, és igazságosság tanyázik a gyümölcsöskertben. Az igazságosság békét terem, az igazságnak meg biztonság lesz a gyümölcse mindörökre. Akkor a sivatag gyümölcstermő kert lesz, a kert meg olyan, mint az erdő” (Iz 32,16–17.15).

Imádság Máriával, Urunk édesanyjával