A Santa Maria in Trastevere-bazilikában a betegekért imádkoznak.
2Pt 1,2–7. Isten mindent megad nekünk ahhoz, hogy szentek legyünk
Péter apostol tudja, hogy az igazi tekintély az, ha egyszerre vagyunk Jézus „szolgái” és „apostolai”: apostolként az Úrtól kapott megbízatást, és mindenben tőle függ, szolgaként pedig arra akarja felhívni a figyelmet, hogy küldetése a tanítványok közösségének szolgálata. Szavaiból kitűnik aggodalma, mert néhány hamis tanító megmérgezi a keresztény közösség életét. Érzi lelkipásztori felelősségét, és a közösség tagjaihoz fordul, hogy újra előtérbe helyezze a Jézusba vetett hit központi szerepét, és óva intse őket azoktól, akik el akarják tántorítani őket az evangéliumtól, amely az egyetlen út „annak megismeréséhez, aki elhívott minket”. Az evangéliumi szó az új élet és a keresztények új magatartásának forrása. Az apostol egyfajta lelki utat javasol a hívőnek, hogy növekedjen Jézus ismeretében és szeretetében. Figyelmeztet, hogy a hitből, azaz az evangéliumhoz való ragaszkodásból fakad a keresztények egész élete, amelynek csúcspontja a szeretet, az az új parancs, amelyet Jézus tanítványainak adott. Ezért így ír a hívőknek: „…minden igyekezetetekkel legyetek rajta, hogy hitetek megteremje az erényt, az erény a tudást, a tudás az önuralmat, az önuralom a jóban való kitartást, a jóban való kitartás a vallásos érzületet, a vallásos érzület a testvériességet, a testvériesség pedig a szeretetet”. Minden csak a „szeretetben” teljesedik be és valósul meg, ami több, mint testvéri szeretet, mert Isten önzetlen szeretetének megélését követeli meg. A keresztény tehát olyan tanítvány, aki az evangélium folyamatos és figyelmes hallgatásában növekszik, hogy az emberek között Isten határtalan szeretetének tanúja legyen. Valójában, minél jobban hasonlítunk Istenre, ez a hasonlóság annál inkább arra ösztönöz minket, hogy ugyanazzal a szeretettel éljünk. Jézus valódi megismerése szeretethez vezet, és megmenti a hívőket a vakságtól; ha hűségesen járják ezt a lelki utat, Jézus tanítványai – írja Péter – „soha nem fognak elbukni”.
Imádság a betegekért
