Bölcs 13,1–9. A bálványimádás
1Hívságosak pedig mind az emberek, kikben az Isten tudománya nincsen; és a látható jókból nem ismerhették meg azt, ki vagyon, és a munkákra figyelmezvén, nem ismerték meg, ki az alkotó;Rom. 1,282hanem vagy a tüzet, vagy a szelet, vagy a gyors levegőt, vagy a csillagkört, vagy az igen nagy vizet, vagy a napot és holdat tartották a földkerekség igazgató isteneiűl.Móz. V. 4,9 17,33S ha szépségökben gyönyörködvén, isteneknek tartották ezeket: tudhatták volna, mennyivel szebb azok Ura; mert a szépség teremtője alkotta mindezeket.4Avagy ha azok erejét és működését csodálták, megérthették azokból, hogy a ki ezeket alkotta, még erősebb.5Mert a teremtmények szépségének nagyvoltából elég nyilván megismerhető azok teremtője.6Mindazáltal ezekre nézve kevesebb panasz vagyon; mert ezek talán csak tévednek, az Istent keresvén és megtalálni akarván.7Mert midőn az ő munkái között forgolódnak és vizsgálódnak, meggyőződnek, hogy jók, a miket látnak.Rom. 1,218De ezeknek sem lehet megengedni;9mert ha annyit tudhattak, hogy ismeretet nyerhettek a világról, mennyivel könnyebben megtalálhatták volna annak Urát?
Ez a fejezet a bálványimádás elleni hosszú vádbeszéd kezdete, mely megindokolja, miért kellett Istennek az egyiptomiakkal szemben föllépnie. A könyv szerzője azokról az eseményekről gondolkodik, amelyeket a Kivonulás könyvének első fejezetei már elbeszéltek. Továbbra is kiáll amellett, hogy igazságos volt, amit Isten tett Egyiptom ellen, de nem volt végérvényes. A Bölcsesség könyve abban a pluralista és művelt korban, amelyben íródott, bizonyítani akarja a hellenista világ bálványaiban rejlő veszélyt; ugyanakkor ismételten felhívja a figyelmet az isteni irgalmasságra, hiszen Isten a népe ellenségeinek is szüntelenül lehetőséget kínál arra, hogy szavait meghallgassák, és jó útra térjenek. A szöveg leírja, milyen balgák azok, akik bálványokat faragnak és imádnak. A 115. zsoltár megállapításait követve a szerző bemutatja, milyen hiábavalóak az emberi kéz által készített bálványok, amelyek lényegüknél fogva már keletkezésükkor élettelenek. Manapság rengeteg más olyan bálványunk van, amiket emberkéz alkotott, és amiket nemcsak hogy imádunk, hanem olykor életünket is odaadnánk értük: gondoljunk a gazdagság és az erő, a fogyasztás és a jólét, a szépség és az egészség, a munka és a siker bálványaira. Isten szava ezekkel az új bálványimádási formákkal szemben sem hallgat, sőt igen szigorúan elítéli őket, bár nem sújtja visszavonhatatlan ítélettel azt, aki az új bálványok rabszolgájává vált. A szentíró ebben is könyörületes: „De ezek még csak csekély szemrehányást érdemelnek. Mert talán csak eltévednek, amikor valójában Istent keresik és akarják megtalálni.”
A Szent Kereszt imádsága
