Borromeo Szent Károlynak (1538–1584), Milánó bíboros érsekének
emléknapja.
Róm 12,5–16a. Egység
és szeretet a közösségben
5sokan egy test vagyunk Krisztusban, egyenként
azonban tagjai vagyunk egymásnak,6s a nekünk juttatott kegyelem
szerint adományaink is különböznek: aki a prófétálást kapta, tegyen tanúságot a
hit szerint,7aki tisztséget kapott, töltse be tisztségét, aki
tanító, tanítson,8aki a buzdítás ajándékát kapta, buzdítson, aki
jótékonykodik, tegye egyszerűségben, aki elöljáró, legyen gondos, aki
irgalmasságot gyakorol, tegye örömest.9Szeressetek tettetés nélkül,
irtózzatok a rossztól, ragaszkodjatok a jóhoz.10A testvéri
szeretetben legyetek gyöngédek egymáshoz, a tiszteletadásban előzzétek meg
egymást.11A buzgóságban ne lankadjatok, legyetek tüzes lelkületűek:
az Úrnak szolgáltok.12A reményben legyetek derűsek, a nyomorúságban
béketűrők, az imádságban állhatatosak.13Segítsetek a szenteken, ha
szükségben vannak, gyakoroljátok a vendégszeretetet.14Áldjátok
üldözőiteket, áldjátok, s ne átkozzátok.15Azokkal, akik örülnek,
örüljetek, s a sírókkal sírjatok.
A 12. fejezettel – amit az előző érvelés közvetlen
folyományaként értelmezhetünk – megkezdődik a levél buzdító része. Pál apostol
kifejti, mit kell tenniük a híveknek a kinyilatkoztatott igazság értelmében. A
most olvasott rész olyan buzdításokat tartalmaz, amelyek mind a keresztény
közösségen belüli, mind pedig a vele ellenséges, azt üldöző külvilággal való
kapcsolatokra vonatkoznak. A test ismert képe is megjelenik benne, mint ahogyan
a Korintusiaknak írt első levélben is (vö. 1Kor 12,12–27): „Mert ahogy egy
testben több tagunk van, s minden tagnak más a szerepe, sokan egy test vagyunk Krisztusban,
egyenként azonban tagjai vagyunk egymásnak…” (Róm 12,4–5) A testrészek
sokfélesége nem áll ellentétben a test egységével és rendeltetésével, sőt
szolgálja azt. Így van ez az Egyházban és minden keresztény közösségben,
amelyet az Úr sok ajándékkal, karizmával halmoz el azért, hogy mindenki
közreműködjön a szeretet növekedésében, és tanúságot tegyen az evangéliumról.
Mindannyiunkat összeköt a szeretet köteléke, de az Úr mindenki számára más
feladatot ad a közös szolgálatban. Természetesen mindenki megőrzi a saját
önazonosságát. A Lélek nem törli el a különféle identitásokat, hanem új
közösségbe rendezi őket, a különbözőkből egyetlen testet alkot. A keresztény
közösség nem az egyes emberek egymás mellé helyezéséből, sem az alkotóelemek
homogenitásából születik, hanem csakis az Isten szeretetéből, amely a sokból
egyet, közösséget alkot.
Imádság az Úr anyjával, Máriával
