Dán 7,2–14. Az Emberfia megjelenik az ég felhőin
2„Éjszaka látomásomban azt láttam, hogy íme, az ég négy szele háborút támasztott a nagy tengeren,3és négy nagy vadállat szállt fel a tengerből; mindegyik különbözött a másiktól.4Az első olyan volt, mint a nőstény oroszlán, de sasszárnyai voltak; láttam, hogy kiszaggatták szárnyait, majd felemelték a földről, a lábára állították, mint valami embert, és emberi szívet kapott.5A másik vadállat íme, olyan volt, mint a medve; félig állt, a szájában a fogai között három borda volt, és azt mondták neki: »Kelj fel, egyél nagyon sok húst!«6Aztán íme, egy másik vadállatot láttam; olyan volt, mint a párduc, de négy madárszárnya volt; fej négy volt ezen a vadállaton, és hatalmat kapott.7Ezután íme, egy negyedik vadállatot láttam az éjszakai látomásban: rettenetes, csodálatos és igen erős volt; nagy vasfogai voltak, falt és rágott, és a maradékot összetaposta a lábával; más volt, mint azok az állatok, amelyeket előtte láttam, és tíz szarva volt.8Figyeltem a szarvakat, és íme, még egy kis szarv támadt köztük; az előbbi szarvak közül hármat kitéptek miatta; és íme, ezen a szarvon az ember szeméhez hasonló szemek voltak, és egy száj, amely nagy dolgokat beszélt.9Néztem,és egyszer csak trónokat állítottak fel,és az Ősöreg leült.Ruhája fehér volt, mint a hó,és fején a haj olyan, mint a tiszta gyapjú.Trónja lángoló tűz, kerekei égő tűz.10Tűzfolyó eredt belőle, és folyt tovább.Ezerszer ezren szolgáltak neki,és tízezerszer tízezren álltak a színe előtt.Ítéletet tartottak, és a könyveket felnyitották.11Amint néztem, láttam, hogy az elbeszélt nagy dolgok miatt, amelyeket az a szarv mondott, megölték a vadállatot, a teste elpusztult, és a tűzbe vetették, hogy elégessék.12A többi vadállattól is elvették a hatalmat, és meghatározták, hogy mikortól meddig tartson életük ideje.✴13Majd azt láttam az éjszakai látomásban,hogy íme, az ég felhőiben jött valaki,aki olyan volt, mint az Emberfia.Amikor az Ősöreghez ért,az ő színe elé vitték.14Hatalmat, méltóságot és országot adott neki,hogy minden nép, törzs és nyelv neki szolgáljon.Az ő hatalma örök hatalom,amely meg nem szűnik,és királysága soha el nem múlik.
Dániel úgy érezte, „megrendült a lelke”. Amikor bonyolódik az élet, a jövő bizonytalanná válik, és fenyeget a rossz, ösztönösen úgy érezzük, hogy kevesek vagyunk, és úrrá lesz rajtunk a beletörődés. Dániel ereje abban áll, hogy nem hallgat, hanem tovább kérdezi az Urat, az egyetlent, aki segíthet megfejteni a történteket. Isten szava segít, hogy ne maradjunk csendben, hogy továbbra is keressük a válaszokat, és a történelemre ne elkerülhetetlen végzetként tekintsünk. Dániel könyvének nyelvezete, amely a Jelenések könyvében is megjelenik, megpróbál a világ sötét titkain áthatolni, és segít választ találni a miénkhez hasonló nehéz és bonyolult korok kérdéseire. A négy vadállat a 7. század után egymást követő különböző birodalmakat jelképezi. Ezekhez társul az utolsó, Júdea és Jeruzsálem lakói számára talán a legrettenetesebb időszak, IV. Antiokhosz Epiphanész (a „kicsi szarv”) uralkodása. Ő a nagy üldöző, aki főként a könyv második részében tűnik fel. Egy szörnyű korszakban, amelyet egy mindent leigázó és szétromboló hatalom gőgje jellemez, Isten nem hagyja, hogy a gonosz elhatalmasodjon népe fölött. Dánielnek megjelenik az Úr égi szolgálóival (az Ősöreg trónján ülve és ezrek, akik szolgáltak neki) és egy messiási alak, aki „Olyan volt, mint az Emberfia”, akit Jézus önmagával azonosít az evangéliumban (Mk 13,26). Isten eljön, és igazságot szolgáltat azoknak, akik hűek maradtak hozzá, és továbbra is hittek szeretetének erejében. Nem hagyja, hogy a gonosz megsemmisítse őket. Az Emberfia, Jézus, Isten Fia az ég felhőin jön el, és feltámadásában megmutatja mindenkinek, hogy az élet Istene győzedelmeskedik a halál fölött. Bízzuk magunkat az Úrra, hogy üdvözítsen minket az, akinek ő hatalmat adott üdvözítésünkre.
A Szent Kereszt imádsága
