December 7., csütörtök

 


Szent Ambrus (†397) milánói püspök emléknapja: népe pásztoraként, a szegények és a gyengék oltalmazójaként, az Egyház erős védelmezőjeként szembeszállt a császár önhittségével.

 

Mt 7,21.24–27. Aki teljesíti Isten akaratát

24Jézus így válaszolt nekik: »Kérdeznék tőletek én is egy dolgot. Ha megmondjátok nekem, én is megmondom nektek, milyen hatalommal teszem mindezt. 25János keresztsége honnan volt? A mennyből vagy az emberektől?« Azok így tanakodtak egymás közt: 26»Ha azt mondjuk: ‘a mennyből’, azt mondja majd nekünk: ‘Akkor miért nem hittetek neki?’ Ha pedig azt mondjuk: ‘az emberektől’, félünk a néptől, mert mindnyájan prófétának tartják Jánost.« 27Azt felelték tehát Jézusnak: »Nem tudjuk.« Erre ő azt mondta nekik: »Én sem mondom meg nektek, milyen hatalommal teszem mindezt.«

Ezekkel a szavakkal zárul a hegyi beszéd, Jézus első nagy beszéde Máté evangéliumában. Kemény szavak: csak az méltó a mennyek országára, „aki teljesíti mennyei Atyám akaratát”, mondja Jézus, míg az, aki folyton csak azt hajtogatja: Uram, uram!, nem jut be oda. Aranyszájú Szent János a következőket mondja, amikor azoknak a kortársainak a passzivitását kárhoztatja, akik részt vesznek ugyan a szentmisén, de utána ugyanúgy élik tovább az életüket, mint előtte: „Azt hiszitek talán, a lelki buzgóság kimerül abban, hogy mindig részt vesztek a szentmisén? Ha ennek nincs gyümölcse, akkor semmit se ér. Ha semmit se szüretelünk belőle, akkor jobb, ha otthon maradunk!” Jézus többször is kinyilvánítja az evangéliumban, hogy mit jelent teljesíteni az Atya akaratát: „Annak, aki küldött, az az akarata, hogy abból, amit nekem adott, semmit el ne veszítsek, hanem feltámasszam az utolsó napon.” (Jn 6,39) Az Atya akarata: valamennyiünk üdvössége. Jézus ezért jött, s mi arra kaptunk meghívást, hogy vele együtt megvalósítsuk ezt az álmot, mely olyan egyértelműen kiviláglik az evangélium lapjairól. Jézus szavai nem hagynak kétséget maguk után: „Aki hallgatja szavamat, és tettekre is váltja, az okos emberhez hasonlít, aki sziklára építette a házát”, míg az, „aki hallgatja ugyan tanításomat, de nem váltja tettekre, a balga emberhez hasonlít, aki házát homokra építette”. A példabeszéd így folytatódik: szakadt a zápor, ömlött az ár, süvített a szél, és nekizúdult mindkét háznak. Jézus az élet viharairól beszél, melyeket valamennyien megtapasztalunk. Míg a sziklára épített ház szilárd marad, a másik, amelyet homokra építettek, összedől. Jól érthető képek: Jézus az építőkhöz hasonlítja azokat, akik meghallgatják és tettekre is váltják az evangéliumot. Nem pusztán szórakozásból olvassuk az evangéliumot, vagy azért, hogy jó érzések keletkezzenek bennünk. Azért kaptuk ezeket a szavakat, hogy szilárd, stabil alapra építhessük az életünket. Épp ezért Jézus arra hív bennünket, hogy hallgassuk meg, és mindenekelőtt váltsuk tettekre ezeket a szavakat.

Imádság az Egyházért