Jn 3,16–21. Úgy szerette Isten a világot
16Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy mindaz, aki őbenne hisz, el ne vesszen, hanem örök élete legyen. 17Mert nem azért küldte Isten a Fiút a világba, hogy elítélje a világot, hanem hogy üdvözüljön általa a világ. 18Aki hisz benne, az nem esik ítélet alá, de aki nem hisz, az már ítélet alá esett, mert nem hitt az Isten egyszülött Fia nevében. 19Az ítélet pedig ez: a világosság a világba jött, de az emberek jobban szerették a sötétséget, mint a világosságot, mivel cselekedeteik gonoszak voltak. 20Mert mindaz, aki gonoszat tesz, gyűlöli a világosságot, és nem megy a világosságra, hogy el ne marasztalják a cselekedeteit; 21de aki az igazságot cselekszi, a világosságra megy, hogy nyilvánosságra jussanak tettei, mert Istenben cselekedte azokat.
„Úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta oda, hogy aki hisz benne, az el ne vesszen, hanem örökké éljen.” Jézusnak ez a Nikodémushoz szóló mondata szinte összefoglalja János evangéliumát: Jézus az Atya ajándéka az emberiségnek, ajándék, amely határtalan szeretetéből fakad. Jézus szeretete ez, aki egész életét azért élte, hogy megmentsen másokat a gonosz és a halál szolgaságából. Ebben az értelemben magyarázza Jézus megtestesülésének okát Nikodémusnak: „Nem azért küldte el Isten a Fiát a világba, hogy elítélje a világot, hanem hogy üdvösséget szerezzen a világnak.” Jézus nem akarja elítélni a világot. Éppen ellenkezőleg, azért jött, hogy megmentse az embereket a gonosztól és minden szolgaság alól. Ennek megvalósulásáért a szeretet útját nyitja meg: ez az út Isten irántunk való szeretete, és aztán az ember válasza, aki elfogadja ezt a szeretetet. Ez a hit. Ezért mondja Jézus: „Aki hisz benne, az nem esik ítélet alá”. Az a hívő ember, aki elfogadja, hogy Jézust az Atya küldte, hogy megmentsen minket a gonosztól. Ő már megváltott ember. A hit, vagyis az üdvösség, a megváltás abban áll, hogy befogadjuk Jézus mérhetetlen és ingyenes szeretetét. Aki elutasítja ezt a szeretetet, azt nem Jézus, hanem saját elutasítása ítéli el, hiszen kivonja magát annak a szeretetnek az ereje alól, amely megszabadít a gonosztól. Aki befogadja az igaz világosságot, Jézust és az ő evangéliumát, az megvilágosodik, és véghez viheti Isten műveit.
Imádság a szentekkel
