Szent Barnabás apostol emlékezete, aki
Pál útitársa volt Antiochiában és első apostoli útján.
A zsidók ezen a napon tartják a sávuót
(pünkösd; a Tóra átadása) ünnepét.
ApCsel 11,21–26. Az antiochiai egyház
megalapítása
Az Egyház ma Barnabásra emlékezik. Ciprusi születésű
volt, de Jeruzsálemben élt, ott fogadta be az evangéliumot, és példaértékű
tanítvány lett belőle: javait mind eladta, és az eladásból származó bevételt
letette az apostolok lába elé. Ők küldték azután Antiochiába, ahol az
evangéliumot nemcsak a zsidóknak hirdették, hanem a pogányoknak is. Ez volt
Jézus tanítványainak első közössége, amely nem zsidó származású tagokból állt.
Ebben a városban nevezték Jézus tanítványait először keresztényeknek. Amikor
Barnabás hallott Pál megtéréséről, elhívta Antiochiába, hogy tanúskodjon az
emberek előtt a Krisztussal való találkozásáról. Elvitte Jeruzsálembe is, hogy
bemutassa az apostoloknak, és kiálljon amellett, hogy a pogányoknak anélkül
hirdessék az igét, hogy alávetnék őket a körülmetélésnek. Pállal együtt
elindultak az első nagy apostoli útra, magukkal vitték Jánost, vagy másik nevén
Márkot is, aki Barnabás unokaöccse volt, az Úr szenvedésének ifjú tanúja. Az
evangélium hirdetésének feladata az Egyházban nem emberi tervezés gyümölcse, és
nem is terjeszkedési vágyból fakad. Az Úr Szentlelke az, aki ösztönzi minden
idők tanítványait, hogy járják a világ és az emberi szív útjait, és hirdessék a
szeretet evangéliumát.
Az apostolok imádsága
