Mt 7,6.12– 14. Az aranyszabály
6Ne adjátok a szent dolgokat kutyáknak, és gyöngyeiteket ne dobjátok a disznók elé, nehogy eltapossák azokat lábukkal, és megfordulva széttépjenek titeket.
12Mindazt, amit szeretnétek, hogy megtegyenek nektek az emberek, tegyétek meg ti is nekik. Mert ez a törvény és a próféták.
13A szűk kapun át menjetek be, mert széles a kapu és tágas az út, amely a pusztulásba vezet, és sokan vannak, akik bemennek rajta.
14S milyen szűk a kapu és szoros az út, amely az életre visz, és milyen kevesen vannak, akik megtalálják!
„Ne adjátok a szent dolgokat a kutyáknak és gyöngyeiteket se szórjátok a sertések elé.” A kép ősi szertartást idéz fel, miszerint fel kellett ajánlani Istennek az áldozati állatot és a föld gyümölcseit, a Leviták könyvének előírásai szerint (Lev 22,1–14). A szent dolgot nem a kutyáknak kell adni, amik eltapossák, a gyöngyöket nem a disznók elé kell vetni, amik nem fogadják el. Ez a mondat nem arról szól, hogy vannak emberek, akik nem alkalmasak az evangélium befogadására. Jézus arra hív, hogy ne viszonyuljunk könnyelműen az evangéliumhoz, hanem tartsuk nagyon fontosnak saját életünkben és másokéban. Nem szabad elherdálnunk az evangélium szavait, nem szabad szélnek ereszteni az igehirdetés szavait. Az evangélium nagyon drága kincs, becsben kell tartani, nem dobhatjuk el csak úgy. Ez történik azzal az igehirdetővel, aki nem őrzi tisztelettel Isten szavát, és ez történik Isten szava hallgatóival mindennap, amikor semmibe veszik az igehirdetést, mert annyira magukba vannak fordulva, hogy már senki mást nem hallgatnak meg. Az evangélista Jézus egy másik mondását is idézi: „Amit akartok, hogy veletek tegyenek az emberek, ti is tegyétek velük!” Így lehet megtartani a Törvényt és a próféták szavait. Aranyszabálynak nevezzük ezt az előírást, mely szinte minden nagy vallásban jelen van. Odafentről jövő bölcsesség van benne, amit Isten minden ember szívébe beleplántált. Máté határozott kijelentésként írja le, mintegy hangsúlyozva, hogy nem elég tartózkodni a rossztól, a jót kell tenni. Az evangélium az a szűk kapu, amely az üdvösségre vezet. Mondhatjuk szűknek, mert kicsiny könyv, hasonlít egy kis ajtóhoz. De ez az az ajtó, mely Isten országára nyílik. Nagy, tág azonban az egoizmus, a gőg, a gyűlölet, az erőszak kapuja, ami a romlásba vezet – mondja Jézus. Bízzuk magunkat az evangéliumra, és fénye elvezet minket Isten országába.
Imádság az Úr anyjával, Máriával
