A Santa Maria in Trastevere-bazilikában a betegekért imádkoznak.
ApCsel 4,23–31. Az apostolok imája az üldöztetés idején
23Azután, hogy szabadon bocsátották őket, az övéikhez mentek, és elbeszélték, mit mondtak nekik a főpapok és a vének. 24Ennek
hallatára egy szívvel-lélekkel Istenhez emelték szavukat: „Uram, te
alkottad az eget, a földet, a tengert és mindent, ami bennük van. 25Szolgádnak, Dávid atyánknak szájával ezt mondtad a Szentlélek által: Miért háborognak a nemzetek, a népek miért kovácsolnak hiú terveket? 26A föld királyai fölkelnek, nagyjai összeesküsznek az Úr és az ő Fölkentje ellen. 27Mert
valóban összefogott ebben a városban Heródes és Poncius Pilátus a
pogányokkal és Izrael népével fölkent, szent szolgád, Jézus ellen, 28hogy végrehajtsák azt, amit hatalmad és akaratod előre elhatározott. 29És most, Uram, tekints fenyegetőzéseikre, és add meg szolgáidnak, hogy teljes bátorsággal hirdessék szavadat. 30Nyújtsd ki kezedet, hogy gyógyulások menjenek végbe, jelek és csodák történjenek szent szolgád, Jézus nevében.” 31Amíg
így imádkoztak, megremegett a hely, ahol összegyűltek. Mindnyájukat
eltöltötte a Szentlélek, és bátran hirdették az Isten szavát.
Péter és János, miután szabadon engedték őket, visszatérnek a tanítványokhoz, és a közösséggel együtt hálát adnak az Úrnak azért, amit általuk véghez vitt. A hála imádsággá válik, hogy a tanítványok „nyíltan” folytathassák az evangélium hirdetését. Ez a közösség hivatása, amelyet az Úr folyamatosan megerősít. Az imádság végén ugyanis új földrengés következik be, és mindenki ismét eltelik a Szentlélekkel. Az Apostolok cselekedeteinek szerzője mintha azt sugallaná, hogy egy pünkösd nem elég, több is kell. Vagyis a pünkösdnek folytatódnia kell minden keresztény közösség életében, hogy ne hagyja magát megfélemlíteni, hogy ne féljen. Ebben az értelemben azt mondhatjuk, hogy a karizmatikus dimenzió elengedhetetlen az Egyház és minden közösség életében. A Szentlélek, az Ő ereje nélkül a keresztények mintha nélkülöznék az energiát. A Szentlélek, akit a hívők imádság közben kapnak, magának Istennek az ereje. Bőségesen adja mindazoknak, akik őszinte szívvel kérik, kicsiknek és nagyoknak, gazdagoknak és szegényeknek, jóknak és rosszaknak: mindannyian arra hivatottak, hogy a szeretet tüzével éltessék a világot. Ez a belső energia késszé teszi a tanítványokat, hogy „bátran hirdessék az Isten szavát”, és az Úrhoz vonzzák mindazokat, akik hagyják, hogy megérintse a szívüket.
Imádság a betegekért
