Lk 5,27–32 – Máté, a vámos meghívása
Jézus az utcán összefut egy Lévi nevű vámossal. Őt is, mint a többi vámost, bűnösnek tartották, vagyis olyannak, aki kívül áll a vallásgyakorlók körén. Jézus ellenben senkiről nem gondolja, hogy nem alkalmas az evangélium befogadására. Ezt sugallja az itt elbeszélt jelenet is, melyben az evangélista két igét hangsúlyoz: Jézus „meglátott egy vámost”, és azt mondta neki, „Kövess engem!” Ő pedig „mindenét otthagyva követte őt”. A történet lényege – Lévi egy lesz a tizenkét tanítvány közül – a „meghívás” és az arra adott „válasz”. Nem a meghívott a társadalmi helyzete, lelkiállapota, megítélése, származása, hovatartozása számít. Az teszi jelképértékűvé az evangéliumi jelenetet, ahogyan ez a vámos azonnal válaszol Jézus hívására. Lukács hangsúlyozza, hogy Jézus előszeretettel hirdeti az evangéliumot a vámosoknak és a bűnösöknek. A következő jelenet világosan megmutatja ezt: miután Lévi tanítvánnyá vált, már nem ugyanaz az ember volt, mint korábban. Rálép az evangéliumi igehirdetés útjára, azt szeretné, hogy a barátai (vámosok és bűnösök) is találkozzanak Jézussal, ahogyan ő találkozott vele. És az általa rendezett ünnepi lakoma, melyen Jézus szívesen részt vesz, olyan eseménnyé válik, ami jól kifejezi Jézus küldetését, azt, hogyan hirdette az evangéliumot az embereknek. Jézus azért jött el a földre, hogy megkeresse a szegényeket és a bűnösöket, és velük együtt ünnepeljen. Ezt mindenki megérti: a vámosok számára okot ad az örömre, az írástudók és a farizeusok számára botrány, vagyis okot ad a vádaskodásra. Jézus a példabeszédek stílusában válaszol nekik: „Nem az egészségeseknek van szükségük orvosra, hanem a betegeknek.” És világossá teszi saját küldetését: „Mert nem az igazakat jöttem hívni, hanem a bűnösöket, hogy megtérjenek.” Ez a kijelentés, valamint a vámosokkal és bűnösökkel rendezett lakoma ma is mutatja az evangéliumi igehirdetés útját.
Előesti imádság
