Az Egyház ezen a napon Szent Máté apostolt és evangélistát ünnepli. Lévinek hívták, ami héber nyelven a foglalkozását jelölte. Vámszedő volt. Ezt a mesterséget a zsidók megvetették, mivel képviselői az elnyomó római hatalom nevében szedték az adót. Vámosoknak nevezték őket, mindenki az árulóknak és csalóknak kijáró általános megvetéssel tekintett rájuk. Jézus, miközben Kafarnaum utcáit járta, amely határváros, így az adófizetés hely- színe, meglátta őt, és ahelyett, hogy másokhoz hasonlóan megvető pillantással elment volna mellette, megállt, és megszólította: „Kövess engem!”Elég volt ez a két szó, Máté „felállt, és követte”, beszéli el ő maga szemér- mesen. Jézus számára nem létezik olyan ember, akit ne tekintene alkalmas- nak a meghívásra életkörülményeitől függetlenül, még akkor is, ha olyan rossz híre van, mint Máténak. Nem számít az élethelyzet, csak az, hogy készségesen befogadja-e szívébe az evangéliumot. Máté, a vámszedő éppen ezt tette. Élete egy pillanat alatt megváltozott. Addig a pillanatig csak azzal törődött, hogy önmaga számára gyűjtögessen. Máté annyira boldog volt, amiért a Mester a követésére hívta, hogy azonnal lakomát rendezett Jézus- nak, amire meghívta barátait is, a vámosokat és bűnösöket. Különös ven- dégsereg volt ez, a keresztények és a szegények közötti későbbi szövetség előképe, amelyet Jézus maga is megélt és tanított. Attól a pillanattól fogva Máté nem szedett többé adót, tanítvány lett, és meghívta a bűnösöket, hogy együtt ünnepeljék vele Jézust. A világ nem értette, mi történt, de éppen ebben áll az evangélium újdonsága, hogy zavarba ejti a többséget: mindenkinek, kivétel nélkül mindenkinek megérintheti a szívét, és bárki- nek megváltozhat tőle az élete, beleértve a bűnösöket is. Jézus maga válaszol a tanítványoknak föltett kérdésekre: „Nem az egészségeseknek kell az orvos, hanem a betegeknek.”
Imádság az apostolokkal
