Imádkozzunk, hogy béke legyen a világban, és véget érjen minden háború.
Szám 6,22–27; Zsolt 67 (66); Gal 4,4–7; Lk 2,16–21
Ennek a napnak a liturgiája Máriára irányítja figyelmünket, hogy Isten anyjaként ünnepeljük és tiszteljük. Hét nap telt el karácsony óta, és az Egyház ezzel az ünneppel arra hív, hogy a gyermek anyját szemléljük. Persze fontos megjegyeznünk, hogy nem egyedül áll előttünk: ott van Jézus a karján. A pásztorok, alighogy megérkeztek Betlehembe, megtalálták Máriát, Józsefet és a gyermeket – írja az evangélium. Olyan szép elképzelni a gyermek Jézust, immár nem a jászolban, hanem Mária karjában. Ez a megtestesülés misztériumát kifejező legismertebb, leggyöngédebb képek egyike. A keleti egyház hagyománya szerint olyan erős a kapcsolat az anya és a Fiú között, hogy nem létezik olyan ábrázolás, amelyen Mária Jézus nélkül szerepelne. Ő ezért a Fiúért él, az volt a feladata, hogy megszülje, és megmutassa a világnak.
A barlangba érkező pásztorok megpillantottak egy gyermeket. S „miután látták” – s feltehetően hosszasan szemlélték – „az ezen gyermekről nekik mondottak alapján ismerték fel”. Ebben a kijelentésben benne foglaltatik a keresztény ember egész élete. Miután előző éjjel az angyalok beszéltek nekik róla, most minden bizonnyal Mária is megtette ugyanezt, bemutatta Fiát a pásztoroknak. Nélküle nehezen érthették volna meg ezt a misztériumot. Mária, aki „mind emlékezetébe véste szavaikat, és szívében egyeztette”, pontosan tudta, hogy a misztérium ebben a gyermekben nyilvánul meg. Nekünk is, akárcsak a pásztoroknak, vissza kell térnünk mindennapjainkba, és dicsőítenünk kell az Istent.
Szép és hasznos hagyomány, hogy az év első napján az Egyház a békéért imádkozik. Olyan ez, mintha kiterjesztenénk az egész világra, a népek családjára azt az áldást, amelyet a Számok könyvéből meghallgattunk: „Fordítsa feléd arcát az Úr, s adjon békét tenéked!” Oly nagy szükség van rá, hogy az Úr tekintete átölelje a népeket! Ennek az évnek a kezdetén csatlakozzunk mi is az angyalok karácsonyi énekéhez: „Békesség a földön a jóakaratú embereknek!” Legyen ez a mi imádságunk és énekünk az új esztendő hajnalán. Jöjjön el az Úr Lelke a hívők szívébe, és lágyítsa meg! Alakítsa át városaink szívét, űzze messzire tőle a gyűlöletet, az elnyomást, a közönyt! Alakítsa át a háborúban álló nemzetek és népek szívét, hogy sikerüljön lefegyverezni az erőszakos lelkeket, és megerősödjenek a béketeremtők! Alakítsa át minden férfi és nő szívét, hogy fölfedezzék az egyetlen Isten arcát, aki minden ember Atyja!
Karácsonyi imádság
