Mk 2,13–17. Jézus a bűnösökkel étkezett
13Ezután megint kiment a tenger mellé. Az egész tömeg hozzá sereglett, és tanította őket. 14Amint továbbment, meglátta Lévit, Alfeus fiát a vámnál ülni, és megszólította: »Kövess engem!« Az fölkelt, és követte őt. 15Mikor később asztalhoz ült ennek a házában, sok vámos és bűnös telepedett le Jézussal és tanítványaival együtt; sokan voltak ugyanis, akik követték őt. 16Az írástudók és a farizeusok, azt látva, hogy a bűnösökkel és vámosokkal eszik, megkérdezték tanítványait: »Miért eszik a ti Mesteretek vámosokkal és bűnösökkel?« 17Jézus meghallotta és azt mondta nekik: »Nem az egészségeseknek kell az orvos, hanem a betegeknek, nem az igazakat jöttem hívni, hanem a bűnösöket.«
Jézus tovább folytatta útját a Galileai-tó partján. Ez a hely a találkozások helye. Menet közben megpillantotta Lévit, a vámszedőt, aki a vámosok pultjánál ült, és pénzt hajtott be a hódító rómaiak számára. Ránézett, és elhívta. Lévi megdöbbent a hívás hallatán, de aztán felállt, mindent hátrahagyott, és követte. Jézus kis közössége egyre növekedett.
A Mestert nem érdekli, milyen származású, milyen társadalmi helyzetű embereket hív el. Épp azt akarja a tudtunkra adni, hogy a tanítványok közösségének bárki a tagja lehet. Nem számít, milyenek vagyunk, milyen volt az eddigi életünk, milyen a természetünk. Lévit pénzbehajtói hivatala miatt egyenesen bűnösnek, korrupt embernek tartotta a környezete. Ahhoz, hogy az Úr tanítványainak közösségébe tartozhassunk, elég, ha meghallgatjuk Isten szavát, és a gyakorlatban is megvalósítjuk. Lévinek, akit később Máté néven ismernek majd, az első négy tanítványhoz hasonlóan elég volt meghallania a hívó szót: „Kövess engem!”
Az evangélista ezután beszámol egy ebédről, amelyet Lévi rendezett Jézus és a tanítványok tiszteletére, és ahová házigazdaként meghívja vámos, vagyis hozzá hasonlóan bűnösnek tartott barátait is. A korabeli közvélekedés szerint a közös étkezés egyben azt is jelentette, hogy Jézus közösséget vállal velük a tisztátalanságban is. Ezért természetesen megvádolják. Mindez rávilágít a törvényt mindenek fölé helyező mentalitás keménységére, könyörtelenségére. Jézus egészen másképpen gondolkodik: „Nem az igazakat jöttem hívni, hanem a bűnösöket.” A mi üdvösségünk feltétele is az, hogy ne érezzük bebiztosítva helyünket, tudatosítsuk minden pillanatban, hogy rászorulunk az Úr segítségére.
Előesti imádság
