Szent Bertalan apostol emléknapja, aki a galileai Kánából származott; földi maradványait a római San Bartolomeo all’Isola-bazilikában őrzik, mely az új mártírok emlékhelye is.
Emlékezzünk meg a dél-afrikai Jerry Essan Masslóról, akit menekültként a Sant’Egidio közösség fogadott be, és 1989-ben ezen a napon rablógyilkosság áldozata lett. Vele együtt emlékezzünk meg minden menekültről.
Iz 66,18b–21; Zsolt 117 (116); Zsid 12,5–7.11–13; Lk 13,22–30
A mai vasárnapi liturgia az üdvösség látomásával kezdődik: „Íme eljövök, hogy összegyűjtsek minden népet és nyelvet. Eljönnek majd, és meglátják dicsőségemet.” (Iz 66,18) Úgy is mondhatnánk, hogy Isten nem rejti el üdvözítő tervét, miszerint a föld minden népét egyetlen családban akarja egyesíteni. Lukács evangéliumában, amit a mai vasárnapon olvasunk, ezt a kérdést teszik fel Jézusnak: „Uram, ugye kevesen üdvözülnek?” (Lk 13,23) Akkoriban az volt az általános meggyőződés, hogy az üdvösséghez elég, ha valaki a választott néphez tartozik. A kérdés viszont azt sugallja, hogy az üdvösség elnyeréséhez ez nem elég. Jézus egyetért ezzel, de ennél tovább megy. Nem közvetlenül a kérdezőnek válaszol, hanem mindenkihez fordulva így szól: „Igyekezzetek a szűk kapun bejutni, mert mondom nektek, sokan akarnak majd bemenni rajta, de nem fognak tudni.” A kapu pedig az evangélium. A Jézus által feltett központi kérdés tehát az evangéliumhoz való csatlakozás sürgősségére vonatkozik. Aki szívvel fogadja be az evangéliumot, olyan, mint a fa, melyet megmetszettek, lenyesték róla a közöny, az önzés, a harag érzéseit. Tapasztalatból tudjuk: széles az önzés kapuja. De éppen úgy van, ahogy a Zsidóknak írt levélben olvassuk: „Igaz, most minden fenyítés inkább szomorúságot okoz, mintsem örömet szerez, később azonban a megigazulás békés gyümölcsét termi annak, aki elviseli.” (Zsid 12,11) A gyümölcs pedig az, hogy bemehetünk az Úr által előkészített hatalmas terembe: „Jönnek majd keletről és nyugatról, északról és délről, és helyet foglalnak az Isten országában.” (Lk 13,29)
Az apostolok imádsága
