Augusztus 5., kedd

 


Szám 12,1–13. Mirjam és Áron szembehelyezkedik Mózessel

1Ekkor Mirjám és Áron Mózes ellen beszéltek az ő etióp felesége miatt2és azt mondták: „Hát csak Mózes által szólt az Úr? Nemde, hozzánk is éppen úgy szólt!” Amikor az Úr ezt meghallotta –3Mózes ugyanis szelídebb férfi volt minden embernél, aki a földön lakott –,4azonnal szólt hozzá meg Áronhoz és Mirjámhoz: „Menjetek ki csak ti hárman a szövetség sátrához.” Amikor aztán kimentek,5leszállt az Úr egy felhőoszlopban, megállt a sátor ajtajában és szólította Áront meg Mirjámot. Amikor odamentek,6azt mondta nekik:„Halljátok beszédem!Ha valaki közületek prófétája az Úrnak,annak látomásban jelenekmeg vagy álomban szólok.7Ám Mózes, az én szolgám nem ilyen:ő az én egész házamban meghitt,8mert vele szemtől szembe beszélek,s ő nyíltan, nem rejtélyekben és jelképekbenlátja az Urat.Miért nem féltetek tehátgyalázni szolgámat, Mózest?”9Aztán haragra gerjedve irántuk, elment.10Amint pedig eltávozott a felhő, amely a sátor felett volt, íme, Mirjám úgy fehérlett a leprától, mint a hó.Amikor Áron rátekintett és látta, hogy lepra öntötte el,11azt mondta Mózesnek: „Kérlek, uram, ne ródd fel nékünk ezt a bűnt, amelyet esztelenül elkövettünk,12ne legyen ez olyan, mint a halott, s mint az idétlen magzat, amelyet anyja méhe elvetél: íme, már fél testét megemésztette a lepra.”13Erre Mózes az Úrhoz kiáltott: „Isten, kérlek, gyógyítsd meg őt!”

Áron is bírálja Mózest. A bírálat oka látszólag az etióp (tehát idegen) nő, akit a próféta feleségül vett. Izrael kísértése abban állt, hogy minden fölött ítéletet mondott, beleértve a saját tapasztalatait is, mindent a saját látásmódjához és hagyományaihoz egyszerűsített. Isten mindig nagyobb a mi szívünknél. Az Úr nem tűri a kisebb-nagyobb zúgolódást sem, mert az mindig meggyöngíti a népet, növeli a megosztottságot, gyanakvást kelt, eltávolítja egymástól a testvéreket, mindenkit kiszolgáltat a gonosz hatalmának. Mózes a világon mindenkinél szelídebb. Alázatos, ahogyan a Számok könyve írja, és ebben rejlik az ereje. Nem válaszol a támadásra, hanem hagyja, hogy Isten közbelépjen, és megvédelmezze őt. Ha nem vagyunk alázatosak, énünk azzal ámíthat minket, hogy magunkban is elég erősek vagyunk, így rosszal válaszolunk a rosszra, és növeljük a megosztottságot. Isten mindhármukat arra kéri, hogy menjenek a megnyilatkozás sátrához. Ott szemrehányást tesz Mirjamnak és Áronnak, amiért nem féltek szolgája ellen beszélni. Isten haragja erős érzés, Jézus is ilyen haragot érzett a kereskedőkkel teli templomban. Nem büntetés, amit Isten tesz, hanem erős szenvedélyének kifejeződése. Hogy ezt megértsük, gondoljuk végig tetteink következményét, azt, hogy cselekedeteink milyen fájdalmat kelthetnek Isten szívében. Amikor bűneink miatt elveszítjük az Urat, a szívünk megbetegszik, ahogy Mirjammal is történt. Áron végül fölismeri, hogy a bűnük milyen következménnyel járt, és gyógyulásért könyörög. Maga Mózes is közbelép Mirjam és Áron érdekében, mert valóban alázatos ember. Mindent Isten kezébe helyez, és nem akarja megítélni a testvérét.

Imádság az Úr anyjával, Máriával