Augusztus 18., hétfő

 

A Santa Maria in Trastevere-bazilikában a betegekért imádkoznak.

 

Bír 2,11–19. Ha a nép felhagy a bálványimádással, újra békében él majd

¹¹Ekkor Izrael fiai azt tették, ami gonosz az Úr színe előtt: szolgáltak ugyanis a Baáloknak¹²és elhagyták az Urat, atyáik Istenét, aki kihozta őket Egyiptom földjéről, s más isteneket követtek és imádtak, a körülöttük lakó népek isteneit, s haragra ingerelték az Urat azzal,✴¹³hogy őt elhagyták és a Baálnak meg az Astartéknek szolgáltak.¹⁴Meg is haragudott az Úr Izraelre, s fosztogatók kezébe adta őket, s azok megfogták és eladták őket azoknak az ellenséges népeknek, amelyek körülöttük laktak: ők ellenállni sem tudtak ellenségeiknek,¹⁵mert bárhová akartak menni, mindenütt rajtuk volt az Úr keze, amint megmondta, s amint arra megesküdött nekik, és igen nagy nyomorúságba jutottak.¹⁶Ekkor az Úr bírákat támasztott, hogy azok megszabadítsák őket fosztogatóik kezéből, de azokra sem akartak hallgatni,¹⁷hanem parázna módon más isteneket követtek és imádtak: hamar elhagyták azt az utat, amelyen atyáik jártak, és bár hallották az Úr parancsait, mindenben az ellenkezőjét cselekedték.¹⁸Valahányszor az Úr bírákat támasztott, azok napjaiban megkönyörült rajtuk és meghallgatta a szorongatottak sóhajait és megszabadította őket pusztítóik öldöklésétől.¹⁹Mindazonáltal mihelyt meghalt a bíró, ismét elpártoltak és sokkal gonoszabbul cselekedtek, mint atyáik cselekedtek: más isteneket követtek, szolgáltak és imádtak, s nem hagyták el alkotásaikat és nagyon kemény útjukat, amelyen járni szoktak.

A Bírák könyve Józsue könyvének folytatása, ám számos párhuzamossága ellenére bizonyos tekintetben erősen elüt tőle: a Józsue idejében élvezett jólétet a csapások, a sírás és a bűn időszaka követi. Ennek az az oka, hogy Izrael a kánaáni istenek miatt hűtlen lett az Úrhoz. A most olvasott szakasz összefoglalja, mi történt Izrael népével a bírák korában: a nép árulásait Isten megbünteti, de azután mindig újabb és újabb bírákat támaszt. Valahányszor megszűnik a bálványimádás, a nép ismét békében élhet, amikor pedig újra felbukkan, akkor az erőszak és a halál ismét hatalmába keríti Izraelt. A bálványimádás mindig halált hoz. Egyedül az Úr az élet Istene. Valahányszor az emberek az Úr helyére a pénzt, a hatalmat, saját énjüket, a sikert, a hasznot, az etnikai hovatartozást, a nemzetet vagy bármely más „teremtményt” ültetnek, az erőszak örvényébe hullanak, mely a pusztulásba sodorja őket. Mindnyájan tudjuk, milyen könnyű megfeledkezni az Úrról és mindarról, amit értünk tett. Az Úr, aki hű marad szövetségéhez, nem hagy el minket, és mindig újabb „bírát” küld, vagyis valakit, aki őt képviseli: egy atyát, pásztort, tekintélyesebb testvérünket, aki vezet bennünket, és segít megértenünk az Úr útjait. A bíró nem magától, nem saját kezdeményezéséből, hanem Isten nevében szól. Így történik, hogy amikor Izrael meghallgatja a bíró szavát, vagyis követi az Urat, és szavával összhangban él, akkor erős néppé válik, amely képes arra, hogy békében éljen együtt a környező népekkel. Nem fél azoktól, akiknek más a hitük, mert szilárdan gyökerezik az atyák hitében.

Imádság a békéért