Boldogságos Szűz Mária Királynő emléknapja
Rut 1,1.3–6.14b–16.22. Rut és Noémi
1Az egyik bíró napjaiban, amikor a bírák kormányoztak, éhínség támadt az országban. Ekkor egy ember, aki Júda Betleheméből származott, elindult, hogy egy időre Moáb földjén telepedjen le feleségével és két fiával együtt.
3Közben meghalt Elimelek, Noémi férje, és az asszony magára maradt fiaival.4A fiúk moábi feleséget vettek: az egyiket Orfának hívták, a másikat pedig Rútnak. Miután tíz esztendeig ott laktak,5meghalt mindkettő, vagyis Mahálon és Kelion, így az asszony, megfosztva két fiától és férjétől, magára maradt.
✴6Ekkor felkelt két menyével együtt, hogy visszatérjen Moáb földjéről hazájába; hallotta ugyanis, hogy az Úr rátekintett népére, és eleséget adott nekik.
Rút azonban ragaszkodott anyósához.15Noémi ekkor így szólt hozzá: „Íme, sógornőd visszatért népéhez és isteneihez, menj vele!”16Ő azonban ezt felelte: „Ne légy ellenemre azzal, hogy hagyjalak el és távozzam, mert ahová te mégy, oda megyek én is, s ahol te laksz, ott lakom én is. Néped az én népem, Istened az én Istenem.
22Eljött tehát Noémi, a moábi Rúttal, a menyével együtt, arról a földről, ahol jövevényként tartózkodott, és visszatért Betlehembe, éppen akkor, amikor aratni kezdték az árpát.
Ha a Bírák könyvére az erőszak és a háború jellemző – már csak azért is, mert hiszen Izraelnek meg kellett hódítania az ígéret földjét –, akkor Rut könyvének fő motívuma a béke és a találkozás. Jelen szakasz elején Noémi visszatér Betlehembe, ahonnan annak idején útnak indult férjével és fiaival együtt, hogy a moabiták földjére vándoroljon. Ők a bírák idejében (Bír 3) azok közé a népek közé tartoztak, amelyeket Izrael az elnyomói között tartott számon. Noémi Moáb földjén elveszíti férjét és két fiát. Úgy dönt, hazatér a falujába, hiszen bár vannak javai, egyedül maradt. Noémi történetének ebbe a magányos szakaszába kapcsolódik be egyik menye, Rut. Moabita nő, aki bár maradhatna a saját népe körében, úgy dönt, hogy anyósával tart, és követi, amikor az vissza akar térni Betlehembe. Noémi másik menye nem tesz így, ő saját földjéhez kötődik inkább. Rut viszont – Noémi kedvéért – lemond moabita identitásáról, saját családjának kultúrájáról és vallásáról, és azt választja, hogy anyósa népével, családjával éljen, átvegye annak kultúráját, vallását. Noémi nem mulasztja el, hogy ecsetelje neki a nehézségeket, amelyek döntésével együtt járnak majd, de Rutnak nincsenek kétségei: „Mert ahova te mész, megyek én is.” Noémi megérkezik Betlehembe, és bár nincs férje, menye révén gazdagabb lett egy új barátsággal. Betlehemi földijei Noémi és barátnője láttán inkább bizalmatlanok, mint befogadók, olyannyira, hogy Noémi megváltoztatja a nevét: „Ne hívjatok többé Noéminak (’édes’), nevezzetek Marának (’keserű’) (...). Csordultig telve mentem el, és üresen vezet vissza az Úr.” Valójában nem volt „üres”, mert Rut barátsága újfajta gazdagságot jelentett számára. Az elbeszélés, amely ennek a kis könyvnek a tárgya, megmutatja a barátság gazdagságát és gondviselés-szerűségét. Rut egyre tudatosabban tart ki választásában, s bár idegen, végül Izrael „anyáihoz” válik hasonlóvá. Rut hűséges barátsága révén Noémi és Boász reményévé válik.
A Szent Kereszt imádsága
