Jel 11,19;12,1–6.10; Zsolt 45 (44);
1Kor 15,20–27; Lk 1,39–56
Augusztus közepén a keleti és a
nyugati egyház egy időben ünnepli Mária mennybevételét. Ennek a napnak a liturgiája
a vizitáció evangéliumát tárja elénk. Az evangélista azt írja: amint Mária
meghallgatta az angyal üzenetét, „útnak indult és a hegyekbe sietett, Júda
városába”. Galileából egy Jeruzsálemhez
közeli kis városba sietett, hogy meglátogassa rokonát, Erzsébetet. Ezen a napon
pedig úgy jelenik meg előttünk, mint aki a mennyei Jeruzsálem hegyére siet,
hogy ott végre szemtől szembe láthassa az Atyát és saját Fiát. Mária az élete
során soha nem szakadt el a Fiától. Egyiptomba menekült vele, serdülő fiúként
Jeruzsálembe vitte, harminc éven át Názáretben nap mint nap szeretettel
figyelte, és mindent megőrzött róla a szívében. Végigkísérte nyilvános
működésének három éve alatt, és végül ott állt a kereszt tövében.
Ma láthatjuk Máriát belépni a
mennybe: „öltözete a nap, lába alatt a hold, a fején tizenkét csillagból
korona” (Jel 12,1). Ő volt az első, aki befogadta Isten szavát, és ő az
első, akit befogadott a mennyország. Ő volt az első, aki a gyermek Jézust
a karjaiba vette, most pedig ő az első, akit a Fiú a karjaiba vesz, hogy
fölvegye őt a mennybe. Az egyszerű falusi leány a Római Birodalom
perifériájáról befogadta az evangéliumot, és a mennyország első polgára lett,
Isten fölemelte őt Fia trónjához. Az Úr valóban letaszítja trónjukról a
hatalmasokat és fölemeli az alázatosakat. Nagy titok, amit ezen a napon ünneplünk.
Elsősorban Mária titka. De valamennyiünk életcéljának, az emberi nem
rendeltetésének titka egyben. A mennybevétel útját Mária nyitotta meg, és
ezen az úton haladnak mindazok, akik életüket Mária példáját követve Jézushoz
kötik.
Máriát és Krisztust bensőséges
kötelék egyesíti; magasztos jelei ők a jónak és az üdvösségnek, akik a gonosz,
a Jelenések könyvében leírt sárkány ellen harcolnak folyton folyvást. A történelem
kezdetén Ádámot és Évát legyőzte a gonosz; az idők teljességével az új Ádám és
az új Éva fog végérvényesen győzedelmeskedni az ellenség fölött. Igen, Jézusnak
a gonoszon aratott diadala győzelem mind a belső, mind a testi halál fölött.
A történelem láthatárán kirajzolódik a Fiú feltámadása és az anya
mennybevétele.
