A Pannonia provinciában,
Savariában született Tours-i Szent Márton (†397) püspök emlékezete, aki megtérésekor
megosztotta a köpenyét egy koldussal, és a szerzetesek és a szegények atyjává
lett.
Róm
16,3–9.16.22–27. Ajánlások a közösség számára
Ez a fejezet, amely
egymás mellé helyezett különböző szövegek sorozataként jelenik meg, valójában azt
a konkrét közösséget mutatja be, amelyről Pál a levél utolsó részében ír. A hosszú
névsor azt jelzi, hogy az apostolnak milyen sok barátja volt. Bár nem járt Rómában,
mégis ismerte a közösség számos tagját. Tudjuk, hogy Aquilával és Priscillával Korinthusban
találkozott Claudius ediktuma után (amely a zsidók vagy egy részük kiűzését rendelte
el Rómából), de ez nyilvánvalóan már nem volt érvényben a levél megírásának idején.
Viszont nem tudjuk, hogy az apostol milyen körülmények között találkozott a többi
személlyel. Említésük inkább arra szolgál, hogy még népszerűbbé tegye magát egy
olyan közösségben, amelyet nem ő alapított, de amelyhez különleges kötelék fűzi.
A felsorolással kifejezi, hogy fontos a testvériség az Egyház életében, a barátságok
sokféleképpen köttetnek. A keresztény testvériség története soha nem a névtelen
tömegek története. A közösség mindig a tanítványok közötti személyes találkozásban,
személyközi kapcsolatokban gyökerezik. Mindenkinek van neve és története, mindenkit
személyesen szeretnek, és mindenkiről személyesen gondoskodnak.
Előesti imádság
