Dán 1,1–6.8–20. A zsidó nép a külvilággal szemben
1Joakimnak, Júda királyának harmadik esztendejében Nebukadnezár, Babilon királya, felvonult Jeruzsálem ellen és ostrom alá vette.
2Az
Úr a kezébe adta Joakimot, Júda királyát, és az Isten háza edényeinek
egy részét, s ő elvitte ezeket Sinneár földjére, istenének házába, és
bevitte az edényeket istenének kincstárába.
3Azután
meghagyta a király Asfenáznak, az udvari tisztek főnökének, hogy vigyen
be Izrael fiai közül olyan királyi és fejedelmi származású
4ifjakat,
akikben semmi fogyatkozás nincsen, akik szép külsejűek és minden
bölcsességben jártasak, tudással bírnak és ismeretekkel rendelkeznek,
egyszóval alkalmasak arra, hogy a királyi palotában szolgálatot
teljesítsenek, és tanítsa meg őket a káldeaiak írására és nyelvére.
5A
király ellátást is utalt ki nekik minden egyes napra a saját ételeiből
és ugyanabból a borból, amelyet ő maga ivott, hogy miután három
esztendeig így nevelkedtek, a király színe előtt szolgálatot
teljesítsenek.
6Ezek között voltak Júda fiai közül Dániel, Ananja, Misaél és Azarja is,
8Dániel azonban
elhatározta szívében, hogy nem szennyezi be magát a király ételeivel és
azzal a borral, amelyet az ivott; arra kérte tehát az udvari tisztek
főnökét, hogy ne kelljen magát beszennyeznie.
9Isten kegyelmet és irgalmat ébresztett Dániel iránt az udvari tisztek főnökében,
10ám
az udvari tisztek főnöke ezt mondta Dánielnek: »Félek uramtól, a
királytól, aki számotokra az ételt és az italt megszabta; ha azt látja,
hogy arcotok soványabb a többi, veletek egykorú ifjúénál, veszedelembe
sodorjátok fejemet a királynál.«
11Azt mondta erre Dániel a felügyelőnek, akit az udvari tisztek főnöke Dániel, Ananja, Misaél és Azarja fölé rendelt:
12»Tégy, kérlek, tíz napig próbát velünk, szolgáiddal, és adjanak nekünk enni növényi ételt, inni pedig vizet.
13Aztán
nézd meg majd a mi arcunkat és azoknak az ifjaknak az arcát, akik a
király ételét eszik, és tégy szolgáiddal tapasztalatod szerint.«
14Az hallgatott is erre a beszédre, és próbára tette őket tíz napig.
15Tíz nap múlva az ő külsejük szebbnek és teltebbnek látszott, mint mindazoké az ifjaké, akik a király ételét ették.
16Ettől fogva a felügyelő beszüntette a nekik szánt eledelt és boritalt, és növényi ételt adott nekik.
17Ezeknek
az ifjaknak Isten tudományt és jártasságot adott minden könyvben és
bölcsességben, Dánielnek pedig minden látomás és álom megértését is.
18Mikor
pedig elmúlt az az idő, amely után a király parancsa szerint be kellett
őket vinni, az udvari tisztek főnöke bevezette őket Nebukadnezár színe
elé.
19Amikor
a király beszédbe elegyedett velük, úgy találta, hogy az összes között
nincs senki olyan, mint Dániel, Ananja, Misaél és Azarja. Ők aztán a
király szolgálatába álltak.
20Minden
olyan dologban, amely bölcsességet és értelmességet kívánt, és amelyet
tőlük kérdezett, a király tízszerte különbeknek találta őket, mint egész
országa valamennyi jósát és varázslóját.
A liturgia keretében az egyházi év utolsó hetében Dániel könyvéből olvas- hatunk néhány részletet. A könyv eszkatologikus mivoltának köszönhetően elgondolkodhatunk a történelem végső titkán. Nebukadnezár bábeli király Jeruzsálem elleni hadjáratának említése a zsidó nép új helyzetét, az őket körülvevő világgal való nehéz szembenézést hangsúlyozza. De Isten irányítja népének történelmét a nehéz helyzetben is. Isten akarata szabja meg a négy előkelő családból származó, legszebb és legokosabb zsidó ifjú kiválasztását is, hogy Bábel városának királyi udvarában kitanítsák őket. A fiúk nem szegik meg a törvényt, nem esznek a tiltott ételekből, csak zöldségeket esznek. Nemhogy nem fogynak le, de valósággal egészségesebbnek tűnnek bábeli társaiknál. Ragyogásukról eszünkbe juthat József története, aki egészen az irányítás csúcsáig jutott az egyiptomi király udvarában. Egyszóval: ha Izrael hívei hűek maradnak Istenhez, be fogják tudni teljesíteni a rájuk bízott küldetést Izrael határain kívül is – sugallja a szerző. A királynak bemutatott ifjak közül senki sem volt olyan bölcs, mint Dániel és társai. Ha a hívek meghallgatják és követik az Isten szavát, az egész társadalomnak különleges bölcsességet ajándékozhatnak, amely épp az Úr szavának hallgatásából fakad.
Imádság a szegényekért
