Ag 1,1–8. Ismét az Urat helyezzük a középpontba
1Darius
királynak második esztendejében, a hatodik hónapban, a hónak első
napján, lőn az Úr igéje Aggeus próféta által Zorobabelhez, Szalátiel
fiához, Júda vezéréhez, és Jézushoz, Jozedek fiához, a főpaphoz,
mondván:2Igy szól a seregek Ura, mondván: Ez a nép azt mondja: Nem jött még el ideje az Úr háza épitésének.3És lőn az Úr igéje Aggeus próféta által, mondván:4Vajjon van-e nektek időtök, hogy mennyezetes házakban lakjatok, és ez a ház puszta?5És most ezeket mondja a seregek Ura: Vegyétek szivetekre útaitokat.6Sokat
vettek, és keveset hordtok be; esztek, és meg nem elégesztek; isztok,
és meg nem részegűltök; beföditek magatokat, és meg nem melegűltök; és a
ki bérét összegyüjtögette, lyukas zacskóba teszi azt.7Ezeket mondja a seregek Ura: Vegyétek szivetekre útaitokat.8Menjetek föl a hegyre, hordjatok fát, és építsétek föl a házat; ez kedves lesz nekem, és megdicsőíttetem, úgymond az Úr.
Izrael összes prófétája közül Aggeus az, aki a leginkább sürgeti a templom felépítését. Prófétai tevékenységének ideje Kr. e. 520 körülre esik, amikor a jeruzsálemi templom még egy romhalmaz. A zsidók, bár már visszatértek a száműzetésből, még nem építették újjá a templomot. Hat hónapon át Aggeus szinte kizárólag arról beszél, hogy föl kell építeni a templomot. El kell mondani azt is, hogy az emberek nagy része hatalmas szegénységben élt: a szárazság megsemmisítette a termést, éhezésre ítélte az embereket, a sivatag területeket foglalt el a megművelt földekből. Ráadásul néhány évvel korábban a szamáriaiak ellenségessége miatt nem mertek belevágni a templom újjáépítésébe (vö. Ezd 4,4–5). Egyébként pedig miért Isten jelenléte miatt kellett volna aggodalmaskodniuk, miközben a sors mostoha volt velük, idegen uralom alatt éltek? Aggeus próféta azt szeretné, hogy a nép töprengjen el nehéz helyzetén: „Gondolkozzatok el sorsotokról!” A tragédiájuk igazi oka az volt ugyanis, hogy eltávolodtak Istentől. Régen is ez történt az Úr népével, és ma is ez történik. Milyen sokszor feledkezünk meg az Úrról, mert csak magunkra gondolunk, és így nemcsak a magunk, hanem mások számára is szomorú élet részeseivé válunk. Eszünkbe jutnak Jézus szavai a követőihez: „Ti elsősorban az Isten országát és annak igazságát keressétek, s ezeket mind megkapjátok hozzá!” (Mt 6,33)
Imádság az Egyházért
