Iz 7,10–14; Zsolt 24 (23); Róm 1,1–7; Mt 1,18–24
A mai
szentmise egészen a karácsony küszöbéig kísér minket, és elénk hozza Józsefet,
aki jó ember, ács egy kis galileai faluban. A kor társadalma számára nem volt
fontos sem ő, sem a faluja, sem Galilea. Éppen ellenkezőleg, ez a terület a
periférián helyezkedett el, és ezért nem is volt jó híre, annál is kevésbé,
mert a vallás terén nem volt teljesen stabil vidék. József a munkásemberek
egyszerű életét élte, és a jövőjét tervezte. Hétköznapi jövőt álmodott,
családot, tisztességes munkát. Eljegyzett egy helyi
leányt, Máriát, és nyugodtan várta, hogy tervei végleges formát öltve
megvalósuljanak. Egy nap azonban valami megzavarta ezt az álmát. Mária
titokzatos módon teherbe esett. Mi történt? Lehetett volna házasságtörésről
beszélni és megvádolni Máriát. A korabeli törvény úgy rendelkezett, hogy a nőt
ilyen esetben nyilvánosan el kell bocsátani. József úgy döntött, titokban küldi
el, hogy ne tegye ki ennek a fájdalomnak és megszégyenítésnek. Fiatal kora
ellenére kifinomultan érzékeny volt. Mindenesetre az álma összetört. Nem maradt
más hátra, mint hogy elgondolkodjon keserű sorsán. El tudjuk képzelni belső
drámáját, kétségbeesett gondolatait. Mondhatni, nem tudott belenyugodni, mert
nagyon tisztelte fiatal menyasszonyát. Isten azonban nem hagyta magára
Józsefet. Miközben keserű kérdések kavarogtak lelkében és talán elvesztette a
reményt a jövőt illetően, álmot látott: „József, Dávid fia, ne félj magadhoz
venni feleségedet, Máriát, hiszen a benne fogant élet a Szentlélektől van! Fiút
szül, akit Jézusnak nevezel el, mert ő szabadítja meg népét bűneitől.”
Ez a karácsony evangéliuma. Úgy is mondhatjuk,
hogy a karácsony álma: egy gyermek az egész világot megváltja bűneitől, egy
gyermek az egész világot megszabadítja mindenféle szolgaságtól. József
felébredt, és úgy tett, ahogy az angyal parancsolta neki: magához vette Máriát,
még ha nem is tőle volt várandós. Ez az egyszerű, alázatos ács ma itt áll
előttünk, és arra buzdít, hogy hallgassuk az evangéliumot és fogadjuk be az
álmot, amelyet az angyal szavai hordoznak. József nem tartozik az evangélium
főszereplői közé. Mégis része volt annak az éjszakának a nagyságában, örömében:
magához vette Máriát és a Gyermeket. Karácsonykor nagyban kell álmodni. Nem
elég igaznak lenni. Szükség van Isten álmára is. Bár kicsinyek és hétköznapiak
vagyunk, mi magunk is részt vehetünk abban a rendkívüli szeretet-tervben,
amelyet Isten készített az embereknek. Józseffel együtt közeledünk a szenteste
felé, hogy befogadjuk az Urat és vele járjunk az emberek útjain.
Imádság az Úr napján
