A Santa
Maria in Trastevere-bazilikában a békéért imádkoznak.
Boldog
Brenner János ciszterci szerzetes pap vértanúságának emléknapja, aki 1957-ben,
huszonhat évesen a kommunista diktatúra áldozata lett.
Gigi emlékezete, egy nápolyi kisfiúé, aki 1983-ban erőszakos halállal halt meg.
Vele együtt emlékezzünk minden gyermekre, aki az emberek erőszakossága miatt
szenved vagy hal meg. Imádkozzunk a gyermekekért!
Szám 24,2–7.15–17a. Bileám látomása
15Elkezdvén tehát beszédét, ismét mondá: Szól Bálaám, Beor fia, szól azon ember, kinek szeme bezáratott;16szól az Isten beszédeinek hallgatója, ki a Fölséges tudományát tudja, és a Mindenható jelentéseit látja, ki elesik, s megnyilnak szemei:17Látom őt, de nem most; nézem őt, de nem közelről. Csillag támad Jákobból, és vessző kel föl Izraelből;
Bileám története rendkívüli jelentőséggel bír.
Balak, Moáb királya, Izrael ellensége azért hívatta Bileámot, hogy átkozza meg
Izraelt, de ő éppen ellenkezőleg: megáldotta. A próféta, akinek átkot kellett
volna szórnia Izraelre, a remény prófétájává válik. A szövegben megtaláljuk
ennek okát: ő nem Izrael prófétája volt. Isten mégis kinyilatkoztatta magát
neki, és segítette, hogy mélységeiben ismerje meg, vagyis Isten világosságánál
tudja értelmezni a történelmet. Értékes útmutatás ez a mi számunkra is. Nem
kellene-e nekünk, keresztényeknek is figyelmesen fürkésznünk, hogy nincsenek-e
próféták közösségeinken kívül is? Isten talán nem beszél a mi határainkon
kívül? A Lélek – jól tudjuk – ott fúj, ahol akar. Bileám szavai arra emlékeztetnek,
hogy vannak olyan emberek, akik felszólalnak, mert Isten igéje titokzatos, de
nagyon is valós módon eljutott hozzájuk, és számunkra is ismeretlen
bölcsességgel látják a történelmet. De ez mindig így volt a történelem során,
amikor egyes nők és férfiak képesek voltak értelmezni Isten igéjét, annak
ellenére, hogy nem tartoztak népünkhöz és a keresztény közösséghez. Ez a
bibliai szakasz arra hív, hogy ne engedjünk a kísértésnek, hogy azt gondoljuk,
egyedül mi vagyunk képesek értelmezni a történelmet. Ezért meghatározó a
találkozás és a párbeszéd mindenkivel, a többi kereszténnyel, más vallások
híveivel, minden jóakaratú emberrel, hogy bennük és velük is megragadjuk az
„ige magvait (ahogy az egyházatyák nevezték), amelyeket a Szentlélek hintett az
emberek szívébe. A párbeszéd és a találkozás útja az, ami ezt a világot
emberségesebbé formálhatja.
Imádság a békéért