December 18., csütörtök

 

Jer 23,5–8. Igaz sarjat támasztok

 5Igen, jönnek napok – mondja az Úr –, amikor igaz sarjat támasztok Dávidnak. Királyként uralkodik majd, bölcsen kormányoz, s gondja lesz a jogra és az igazságra az országban.6Az ő napjaiban megszabadul Júda, és biztonságban él Izrael. Ez lesz a neve, amelyen szólítják: „Az Úr, a mi igazságunk.”7Jönnek napok – mondja az Úr –, amikor nem azt mondják többé: „Amint igaz, hogy él az Úr, aki kihozta Izrael fiait Egyiptom földjéről”,8hanem: „Amint igaz, hogy él az Úr, aki visszavezette és hazahozta Izrael házának ivadékát észak földjéről és azokból az országokból, ahová szétszórta őket.” És a saját földjükön laknak majd.

A próféta szavain keresztül, miután szigorúan megdorgálta Izrael vezetőit, akik pusztán önmaguk javát keresték s így elárulták a nyájat, az Úr kijelenti: ő maga jön el, hogy egybegyűjtse juhait és visszavezesse őket a legelőre, ahonnét eltávolodtak: „Igen, jönnek napok – mondja az Úr –, amikor igaz sarjat támasztok Dávidnak. Királyként uralkodik majd, bölcsen kormányoz, s gondja lesz a jogra és az igazságra az országban.” Ez a prófécia karácsonykor beteljesedik: a születendő Gyermek a béke fejedelme, ahogy karácsony éjszakáján énekeljük majd. Jeremiás szavai a mi napjainkról is szólnak, ebben a mi korunkban. Ahogy Ferenc pápa szokta volt mondani: korszakváltás idejét éljük. A jelen gyakran zűrzavarosnak tűnik, a jövő pedig megjósolhatatlan. Ma is szükség van egy Istentől jövő új próféciára a világban, egy új „sarjra”, aki hatalommal képes uralkodni a földön, s biztosítja a jog és az igazságosság győzelmét. Ez a „sarj” pedig maga az Isten Fia, akit befogadni készülünk. Gyermekként jelenik meg, épp, mint egy kis sarj vagy gyenge rügyecske, aki nem testi erejével vagy emberi hatalmával kerekedik felül mindeneken. Sőt, a lakott területeken kívül, egy barlangban kényszerül a világra születni, és jászolba fektetik, ahogyan arra Máté evangéliuma emlékeztet (Mt 1,18–24). E sarj ereje mindenestül abban az ingyenes és határtalan szeretetben rejlik, amely előbb arra késztette, hogy alászálljon a mennyből, majd pedig, hogy népet gyűjtsön maga köré, akikkel elkezdheti Isten országának felépítését a földön. Az Úr uralkodik a szívekben, vagyis megszabadítja őket a rabszolgaság sok formájától, amelyek mindenki életét keserűvé és szomorúvá teszik. A szívek megváltozásából fakad az igazságosság és a béke. Az Úr folyamatosan kopogtat, hogy beléphessen a szívünkbe: születése megújítja, kitágítja a szívünket és megerősít a szeretetben; megvilágosít, hogy elinduljunk a világ peremvidékeire. A karácsony misztériumától megújult szívekből új föld, új történelem, új igazságosság és tartósabb béke születik.

Imádság az Egyházért