Április 11., csütörtök

Szent Szaniszlónak, Krakkó vértanú püspökének (†1071) emléknapja – védelmezte a szegényeket, az emberi méltóságot, az Egyház és az evangélium szabadságát

Ter 17,3–9 – Ábrahám a népek sokaságának atyja

Imádság az Egyházért

 3Ábrám arcra borult.4Isten így folytatta: »Íme, itt vagyok! Ez az én veled kötött szövetségem: sok nemzet atyja leszel. 5Ne is legyen többé Ábrám a neved, hanem Ábrahámnak hívjanak, mert sok nemzet atyjává rendeltelek! 6Nagyon megsokasítalak, és számos nemzetté teszlek; királyok származnak majd tőled. 7És azt a szövetséget kötöm meg közöttem és közötted, és utódaid között, nemzedékről nemzedékre örök szövetségül, hogy Istened leszek neked, és utánad a te utódodnak. 8Neked és utódodnak adom majd ezt a földet, ahol most idegenként tartózkodsz, Kánaánnak egész földjét örökös birtokul, és Istenük leszek.«
9Isten ezután azt mondta Ábrahámnak: »Te is tartsd meg tehát szövetségemet, és utódod nemzedékről nemzedékre. 

A számkivetés és az idegen uralom – az az időszak, amikor a most olvasott bibliai szakaszt lejegyezték – Izraelt kicsiny maradékká zsugorította, amely úgy látta, kemény próbatételt áll ki Isten ígérete, miszerint nagy és népes nemzetté válnak majd, termékeny földön fognak lakni, biztos, virágzó hazájuk, biztonságos helyük lesz, ahol békében élhetnek. A szolgasors, a nélkülözések, a szenvedés idején Izrael visszaemlékezik „az örök szövetségre”, amit Isten Ábrahámmal kötött, amely szerint „népek sokaságának lesz atyja”, és Kánaán földjén fog lakni. Amikor felidézi ezt a szövetséget, Izrael népe nem pusztán egy régi emléket hoz elő, hogy a dicső múltba merengjen, hanem jelenvalóvá teszi ezt az ígéretet. Ez történik velünk, Jézus tanítványaival is minden alkalommal, amikor a Szentírást hallgatjuk. Amikor kinyitjuk, főként a közös imádságok alkalmával, az Úr az, aki ismét leszáll népe körébe, és szól hozzánk; újjáalkot minket, olyan néppé, amely hallgatja a szavát; megerősít Szentlelkével; ismét megajándékoz álmával, azzal a hivatással, hogy tanúi lehetünk a világban az ő szeretetének; és a jövő ígéretét biztosítja számunkra. Természetesen a szövetség cselekvő elkötelezettséget kíván meg a mi részünkről is, nemcsak egyénileg, hanem a nép szintjén is. Ez nem egyszerű jogi szövetség, mint egy idegenek által megkötött egyezség. Ez a szeretet, az ingyenes szeretet szövetsége. Isten az, aki úgy dönt, hogy felajánlja számunkra ezt az ingyenes szeretetet olyan módon, ahogyan mi azt elképzelni sem tudnánk. Ezért kérheti Ábrahámtól és tőlünk is: „tartsd meg szövetségemet, te és utánad utódaid minden nemzedéken át”.

Imádság az Egyházért