November 21., csütörtök


A Boldogságos Szűz Mária bemutatása a templomban, emléknapez a jeruzsálemi eredetű, és Keleten is megtartott ünnep egyszerre emlékezik a régi templomra, és arra, hogy Mária felajánlotta életét az Úrnak

Mk 3,31–35 – Jézus valódi családja



31Ekkor az anyja és a testvérei odajöttek, és kint megállva üzentek neki, és hívták őt. 32A körülötte ülő tömegből szóltak is neki: »Íme, anyád és testvéreid keresnek téged odakinn!« 33Ő így felelt nekik: »Ki az én anyám, és kik az én testvéreim?« 34Aztán végighordozva tekintetét a körülötte ülőkön, így szólt: »Íme, az én anyám és testvéreim. 35Mert aki Isten akaratát cselekszi, az az én testvérem, nővérem és anyám.«


Mária templomban való bemutatásának az ünnepe a jeruzsálemi új Mária-templom 453-as felszenteléséhez kötődik, melyet a Templom-hegyen építettek. Mária, a Theotokosz (Istenszülő), igazi templom, amelyben az Istennek egyedül kedves áldozatot mutatják be. Ezzel az emléknappal a Jakab protoevangéliumából származó hagyományt kanonizáljuk, ami elbeszéli a fiatal Mária Istennek szentelését. A Márk evangéliumából vett jelenet arra hívja föl figyelmünket, hogy sietve kövessük Jézus tanítását. Az evangéliumnak ez a része látszólag keményen bánik Jézus édesanyjával. A valóságban Mária mindig is az ott leírt utat követte. Az elbeszélés szerint Jézus egy házban tartózkodik, és sokan gyűlnek köréje, hogy meghallgassák. Amikor anyja és rokonai odaértek, hívatták őt. A rokonok kint maradtak – jegyzi meg az evangélista, és ezzel nem csak térbeli elhelyezkedésükre utal. Azok az ő igazi családja – mondja Jézus –, akik bent vannak, szavait hallgatják. Ebből a meghallgatásból születik meg a keresztény közösség, amely Isten szavának hallgatásában él. Vigyáznunk kell: ne essünk abba a kísértésbe, hogy családtagoknak tartva magunkat úgy gondoljuk, nincs már szükségünk rá, hogy köréje gyűljünk, és hallgassuk őt. Mintha természetes, magától értetődő volna, hogy hozzá mehetünk. Az üdvösséghez nem elegendő a keresztények csoportjához tartozni. Mindennap be kell lépnünk a közösség belsejébe, és hallgatnunk kell az evangéliumot, amit az Egyház közvetít számunkra. Nem válhatunk egyszer és mindenkorra tanítványokká! Mindennap meg kell hallgatnunk az evangéliumot, és befogadnunk a szívünkbe. A templomban bemutatott Mária példája értékes útmutatás minden keresztény közösség számára, hogy a szeretet iskolája legyen. Döntő fontosságú a keresztény családok számára is, hogy elköteleződjenek a hit átadása mellett, kezdve a legkisebbektől, hogy ők is „bölcsességben, korban és kedvességben” (Lk 2,52) nőjenek fel, mint Jézus.

Imádság az Úr anyjával, Máriával