Dán 5,1–6.13–14.16–17.23–28 – A próféta látomásai
1Baltazár király nagy lakomát készített ezer főemberének, és az ezrek előtt itta a bort. 2Mikor aztán már-már ittas lett, megparancsolta, hogy hozzák elő azokat az arany- és ezüstedényeket, amelyeket atyja, Nebukadnezár hozott el a jeruzsálemi templomból, hogy igyanak belőlük a király és főemberei, feleségei és mellékfeleségei. 3Erre előhozták a jeruzsálemi templomból elhurcolt arany- és ezüstedényeket, és ittak belőlük a király és főemberei, feleségei és mellékfeleségei. 4Itták a bort, és dicsérgették az aranyból, ezüstből, rézből, vasból, fából és kőből való isteneiket. 5Ugyanabban az órában ujjak jelentek meg a lámpással átellenben, s emberéhez hasonló kéz írt a királyi palota falának felületére, a király pedig figyelte az író kéz ujjait. 6Ekkor a király arca elváltozott, és gondolatai megrémítették őt; csípőjének izma elernyedt, és a térdei egymáshoz verődtek.
13Be is vezették Dánielt a király elé, és a király azt mondta neki: »Te vagy az a Dániel Júda foglyai közül, akit atyám, a király, Júdából hozott ide? 14Azt hallottam rólad, hogy benned az istenek lelke van, és bőséges tudományt, értelmet és bölcsességet tapasztaltak benned.
16Ekkor azt hallottam rólad, hogy te a homályos dolgokat meg tudod magyarázni és a csomókat megoldani; ha csakugyan el tudod olvasni ezt az írást, és meg tudod mondani nekem az értelmét, bíborba öltöztetlek, aranyláncot adok a nyakadba, és a harmadik fejedelem leszel országomban.« 17Felelt erre Dániel, és így szólt a királynak: »Ajándékaid maradjanak a tieid, s házad ajándékait másnak add; az írást azonban elolvasom neked, király, és az értelmét tudtodra adom.
23hanem felfuvalkodtál az ég Ura ellen: az ő házának edényeit hozták eléd, s te és a főembereid, a feleségeid és mellékfeleségeid bort ittatok belőlük, közben az ezüstből, aranyból, rézből, vasból, fából és kőből való isteneket dicsérted, akik sem nem látnak, sem nem hallanak, sem nem éreznek, Istent azonban, aki kezében tartja leheletedet és minden utadat, nem dicsőítetted.24Ezért küldte ő a kézujjat, amely ezt az írást ideírta. 25Az írás, amelyet írt, a következő: Mene, Tekel, Parszin.26A dolog értelme pedig ez: Mene: megszámlálta Isten országodat, és véget vetett neki. 27Tekel: megmért téged a mérlegen, és könnyűnek talált. 28Parszin: elosztotta országodat, és a médeknek meg a perzsáknak adta.«
A történet tele
van talányokkal. Ezeket Dániel könyve látomások és álmok formájában írja le. Föl
kell tárnunk a jelképek, szavak, számok mögötti értelmet. De nem ezoterikus –
vagy rosszabb esetben babonás – látomásokról van szó, mint manapság gyakran
előfordul. Dániel könyvének nyelvezete, akárcsak a Jelenések könyve, bővelkedik
a jelképekben és számokban, ily módon vezet rá minket, hogy túlhaladjunk azon,
amit általában felületesen látunk. Isten szavának segítségével képesek leszünk
felfogni a titkot, és nem csupán a puszta tények felszínén maradunk. Az
események sorrendjének értelme van; különböző okok vezérlik az emberek lépéseit
és a történet eseményeit. Miért érnek véget a leghatalmasabb uralmak és
birodalmak? Dániel könyve ezzel a rövid szöveggel ad magyarázatot: „Amikor
azonban szíve felfuvalkodott, és lelke kevélységében óriásnak érezte magát,
lezuhant királyi trónjáról, és dicsőségét elvették tőle” (20). A büszkeség a
világon uralkodó birodalmak összeomlásának oka. Dániel, Isten bölcse, túllép a
gazdagság és a hatalom múlékony dicsőségén, mely úgy tűnhet, bizonytalan időre
a nemzetek fölé emelkedik. A bibliai bölcselet szerint a bálványok nem mások,
mint birtoklásvágyunk és a magunk fölöttibe vetett hitre való képtelenség
kifejeződése. Szükség van Isten emberének bölcsességére ahhoz, hogy megértsük a
történelem titkait, nehogy egy másokat elnyomó, nem pedig felszabadító hatalmi
logika rabjaivá váljunk.
Imádság a
szentekkel
