Bölcs 18,14–16;
19,6–9 – Isten csodái
14Mert mialatt mély csend borult mindenre,
s az éjjel sietős útja közepén tartott, 15mindenható igéd az égből, királyi trónodról,
ott termett a pusztulásra szánt föld közepén
mint egy zord harcos. 16Vissza nem vonható parancsodat hordozta éles pallos gyanánt,
ott állt és betöltött mindent halállal,
az eget érte, miközben a földön állt.
s az éjjel sietős útja közepén tartott, 15mindenható igéd az égből, királyi trónodról,
ott termett a pusztulásra szánt föld közepén
mint egy zord harcos. 16Vissza nem vonható parancsodat hordozta éles pallos gyanánt,
ott állt és betöltött mindent halállal,
az eget érte, miközben a földön állt.
6Az egész teremtés ugyanis teljesen ujjáalakult természetében,
hogy parancsaid szolgálatára álljon,
és gyermekeidet sértetlenül megóvja. 7Mert felhő árnyéka borította táborukat,
s ott, ahol azelőtt víz állt, szárazföld bukkant elő:
jól járható út a Vörös-tengerben,
zöldellő mező a nagy mélység közepén. 8Átvonult rajta az egész nép kezed oltalma alatt,
és bámulatos csodáidat szemlélte; 9legelésztek, mint a lovak, szökdeltek, mint a bárányok,
és dicsértek téged, Uram, aki megmentetted őket.
hogy parancsaid szolgálatára álljon,
és gyermekeidet sértetlenül megóvja. 7Mert felhő árnyéka borította táborukat,
s ott, ahol azelőtt víz állt, szárazföld bukkant elő:
jól járható út a Vörös-tengerben,
zöldellő mező a nagy mélység közepén. 8Átvonult rajta az egész nép kezed oltalma alatt,
és bámulatos csodáidat szemlélte; 9legelésztek, mint a lovak, szökdeltek, mint a bárányok,
és dicsértek téged, Uram, aki megmentetted őket.
A szerző
magasztalja Istent csodáiért, amiket népével cselekedett, hogy kivezesse őket
az egyiptomi fogságból. A könyv végén visszatér az Egyiptomból való szabadulás
utolsó mozzanatára, a tengeren való átkelésre, noha az ígéret földje felé
vezető hosszú úton más is történik,
mint például a manna ajándéka (11). Mindent a teremtés újjáalakulásaként ábrázol; ebben a változásban
nyilvánul meg Isten hatalma, aki eljön, hogy megszabadítsa népét. Semmi
sem lehetetlen számára, ő a világmindenség ura, előtte alakulnak át az
alkotóelemek. A Bölcsesség könyvének szavai arra buzdítanak bennünket, hogy
bízzuk az Úrra az életünket: hiszen ő segít nekünk megtalálni azt a
bölcsességet, amivel megérthetjük a jó útját, és örvendezhetünk az ő közöttünk való
jelenlétének. A világ életét egyre összetettebbé és bizonytalanabbá tevő mély
változásokkal szemben a Bölcsesség könyve úgy tekint Isten jelenlétére, mint a
remény forrására. Ő ugyanis nem hagyja, hogy fiain elhatalmasodjon az olykor
erősebbnek tűnő gonosz, és azt sem, hogy az igazságban és szeretetben élők
elnyomást szenvedjenek. A tengeren való átkelés a húsvét beteljesedése, a
keresztvízben való lemerülés, ami által új emberré leszünk.
Előesti imádság
