A Santa Maria in Trastevere bazilikában a betegekért
imádkoznak.
Jn 1,35–42 –
Jézus első tanítványai
András és János Keresztelő János tanítványai voltak,
ezért nyilvánvalóan szíven ütötte őket, amikor mesterük Jézusra mutatva azt
mondta: „Nézzétek, az Isten Báránya!” A kijelentés után mindketten, András és
János is a távozó Jézus nyomába szegődtek. Történetük példaértékű. A keresztény
élet kezdetén mindig elhangzik egy szó, mely megérinti az ember szívét,
eltávolítja megszokásai, bizonyosságai, még vallásos meggyőződései világától
is. Egy belső út kezdete ez, ami elvezet az Isten által kinyilatkoztatott szeretet
misztériumának megismeréséhez. Keresztelő János két tanítványa Jézus nyomába
szegődik. Kísérik egy darabon, majd Jézus hátrafordul, és megkérdezi tőlük:
„Mit akartok?” Ezek az első szavak, amiket Jézus kimond a negyedik
evangéliumban. És ez az első kérdés, mely megszólít mindenkit, aki meg akarja
ismerni az evangéliumot: Mit akarsz? Mit keresel? Mire vársz? A két tanítványt
meglepi a kérdés, és egy másik kérdéssel válaszolnak: „Rabbi, hol lakol?” Jézus
pedig így felel: „Gyertek, nézzétek meg!” Tömör, nyersnek tűnő beszélgetés, amit
két ige ural: az egyik meghívás („gyertek”), a másik ígéret („nézzétek”, azaz
látni fogjátok). Jézus nem késlekedik a válasszal. Az általa javasolt út nem
kíván hosszadalmas és bonyolult hittani magyarázatot. Tapasztalásra hívja őket:
„Gyertek, nézzétek meg!” Azok ketten „elmentek vele, megnézték, hol lakik, s
aznap nála is maradtak. A tizedik óra körül járhatott.” Jézus házába menni
annyit jelentett, mint közelről megismerkedni vele, megízlelni a társaságát,
közösségre lépni vele, és befogadni a világra vonatkozó szeretettervét.
Imádság a
betegekért
