A csodatévő Fekete Krisztus ünnepe (Esquipulas, Guatemala): Közép-Amerikában mindenütt tisztelet övezi.
Mk 2,1–12 – Bűneid bocsánatot nyertek
Folytatjuk Márk evangéliumának olvasását. Jézus már napok óta a környék falvaiban hirdette az evangéliumot, majd visszatért Kafarnaumba, ahol ismét Péter házában szállt meg. A város és Kafarnaum környékének lakói úgy gondolták, hogy Jézussal beköszöntött az egészség és a béke ideje. Egy környékbeli béna ember is úgy érezte, gyógyulása talán már nem elérhetetlen vágyálom. Néhány barátja, akik reménykedtek ebben, megfogták, és odavitték Jézushoz. Amikor az ajtóhoz értek, a nagy tömegtől nem tudtak bemenni. Nem törődtek bele, a beteggel együtt fölkapaszkodtak a tetőre, és leeresztették őt Jézushoz. Meglepő a beteg ember barátainak szeretete, kitartása és találékonysága. Nem csupán arról van szó, hogy nem torpannak meg az előttük tornyosuló nehézségek láttán – ami velünk meglehetősen gyakran előfordul –, hanem még a lehetetlent is megpróbálják, csak hogy segítsenek a barátjukon. A négy barát szeretete és a fiatal próféta gyógyítóképességébe vetett bizalma készíti elő a bekövetkező csodát. Ám a csodánál jóval több vár rájuk. Jézus megajándékozza a béna embert a mennyek országának örömével, a test és a szív gyógyulásával. Az evangélista utal rá, hogy az írástudók ellenségesen viszonyultak Jézus irgalmasságához. Jézus, aki tudatában van ennek az ellenségességnek, a béna ember láttán mégis kinyilvánítja ennek az új országnak a hatalmát: nemcsak a betegágyból állítja fel, de a bűneit is megbocsátja. A béna ember teljes egészében meggyógyul. Neki, ahogy mindenki másnak is, szüksége van rá, hogy ne csak a teste, hanem a szíve is meggyógyuljon. Valamennyiünknek Jézus felé kell fordítanunk a tekintetünket. A béna ember – ha lehet ezt mondani – az új ország polgára lett. Valamennyien: bűnösök, betegek és szegények meghívást kaptunk arra, hogy befogadjuk az evangéliumot.
A Szent Kereszt imádsága
