Mk 1,29–39 – Gyógyulások Kafarnaumban
Az evangélium elbeszéli, milyen sok mindent tett Jézus Kafarnaumban két egymást követő napon. Már nincs egyedül, nem magányos igehirdető. Tanítványai kis csoportjával Simon házában telepszik le. Olyanok, mint egy kis család. Egy nap, amikor hazaérnek, megmutatják nekik Péter anyósát, aki lázasan fekszik az ágyában. Jézus odamegy hozzá, kézen fogja, és miközben fölsegíti a fekhelyéről, az asszony meggyógyul. Ennek az idős asszonynak a gyógyulása tanítás, amit ma is meg kell szívlelnünk, hiszen olyan időben élünk, amikor az idősek száma jelentős mértékben megnőtt, és sokakat közülük eltávolítanak a családjuktól, magukra hagynak. Ezzel szemben nekünk ki kellene nyújtanunk a kezünket feléjük, és segítenünk kellene, hogy talpra tudjanak állni, továbbra is szolgálhassák a közösséget. Ezután egy nem mindennapi jelenetet beszél el az evangélista: a ház ajtaja elé odahordták „a betegeket és az ördögtől megszállottakat”. Ez a jelenet kérdést szegez minden keresztény közösségnek, egyháznak és minden egyes embernek. Nagyon sok szegény és beteg embert hagynak magára. Jézus megmutatta, mi a keresztény ember feladata: kiment a ház elé, és „sok beteget meggyógyított”. Márk nem azt írja, hogy mindenkit meggyógyított, hanem azt, hogy sokakat, mintha hangsúlyozni akarná, hogy sok betegnek nyitva marad a sebe, akiken nem sikerül segítenünk.
Az éjszaka elmúltával, hajnaltájban Jézus fölkel, és elmegy egy elhagyatott helyre imádkozni. Imádsággal kezdi a napot, félreeső helyen, távol a tömegtől. Ebben a csendben találkozik a mennyei Atyával. Az imádság számára nem csupán a nap kezdetét jelenti, hanem azon alapszik az egész napja. Ugyanez igaz a tanítványokra is: amikor elméjüket és szívüket az imádságban Isten felé fordítják, elkezdődik a mennyek országának új időszámítása. Ezért amikor a tanítványok tartóztatni akarják, hogy maradjon még a környéken, Jézus azt válaszolja, ki kell tágítani a szívünket, egészen a föld végső határáig. Nem marad a megszokott helyeken, mindenhová elmegy, ahol szükség van a megváltásra.
Imádság a szentekkel
