Jn 16,5–11 – Ha nem megyek el, akkor nem jön el hozzátok a Vigasztaló
Szent Ágoston így kommentálja ezt a szakaszt, Jézus szájába adva a szavakat: „Jobb nektek, ha ez a szolgai alak eltávozik tőletek; igaz, hogy úgy lakozom közöttetek, mint a testté vált Ige, de nem akarom, hogy továbbra is érzéki alakban ragaszkodjatok hozzám, és hogy ezzel a tejjel megelégedve örökre gyermekek maradjatok. Ha nem vonom meg tőletek a kímélő ételeket, melyekkel fölneveltelek titeket, nem kívántok majd szilárdabb ételt; ha testi gondolkodásmódotokban a testhez ragaszkodtok, soha nem lesztek képesek befogadni a Lelket.” Jézus úgy véli, elérkezett a hit ideje. Ne gondoljuk, hogy korunk szegényebb az apostolok koránál. A tanítványok szívébe kiárasztott Szentlélek teremti meg az Egyház idejét. A Szentlélek pedig segíti a tanítványokat, vigasztalja, erősíti, megóvja, megvilágosítja és képessé teszi őket arra, hogy továbbadják a szeretet evangéliumát, és így átalakítsák a világot. A Lélek segíti őket a fölvetődő nehézségek idején is. „Meggyőzi a világot a bűnről, az igazságról és az ítéletről.” Az evangélista valamiféle nagy bírósági ülés képét láttatja, ahol lelepleződik, pellengérre kerül a gonosz, mely azon munkálkodik, hogy lerombolja a világot. Ez a feladat vár a tanítványokra, a Szentlélek vezetésével. Szemünkkel kifáradásig kell fürkésznünk a világot és a történelmet az Írások fényénél, a Szentlélek segítségével, hogy felismerjük és legyőzzük a világban működő gonoszt, s a világot megváltó szeretet útjaira térjünk. Ez az a komoly és magával ragadó feladat, mely ma is a keresztények előtt áll: prófétának lenni, aki lerántja a leplet a gonoszról, és megmutatja, mindenekelőtt saját példájával, a jóság útját. Az egyik ilyen tanúságtevő, Óscar Romero érsek ma is szól hozzánk. Korának drámai történelmét Isten szavának fényénél olvasta. Vértanúságot szenvedett emiatt, de tanúságtétele ma is végtelenül értékes. Az őt érő vádakra azt válaszolta, hogy nem tett mást, mint az evangélium fényénél olvasta a történelmet. „A szó olyan, mint a fénysugár, mely a magasból jön, és világosságot hoz. Mi bűne van a napnak, ha végtelenül tiszta fénye ebben a világban pocsolyákra, ürülékre, szemétre vetődik? Meg kell világítania ezeket a dolgokat, különben nem nap lenne, nem fény lenne, nem hozná napvilágra azt a sok rosszat, szörnyűséget, ami ebben a világban van.”
Imádság az Úr anyjával, Máriával
