Szent Lőrinc diakónus és vértanú (†258) emléknapja, aki a szegényeket az Egyház igazi kincsének nevezte. Emlékezzünk meg mindazokról, akik a szegényeket szolgálják az evangélium nevében.
Mt 17,14–20. Semmi sem lehetetlen annak, aki hisz
14Amikor visszaértek a tömeghez, odajött hozzá egy ember, térdre esett előtte 15és azt mondta: »Uram! Könyörülj a fiamon, mert holdkóros és nagyon szenved. Sokszor tűzbe esik, máskor meg vízbe. 16Odavittem őt a tanítványaidhoz, de nem tudták meggyógyítani.« 17Jézus ezt felelte: »Ó, hitetlen és romlott nemzedék! Meddig legyek még veletek? Meddig tűrjelek még titeket? Hozzátok őt ide hozzám!« 18Jézus ráparancsolt, az ördög kiment belőle, és a gyermek meggyógyult abban az órában. 19Ekkor a tanítványok külön odamentek Jézushoz és megkérdezték: »Mi miért nem tudtuk kiűzni?« 20Azt felelte nekik: »A kishitűségetek miatt. Mert bizony, mondom nektek: ha csak akkora hitetek lesz is, mint a mustármag, és azt mondjátok ennek a hegynek, ‘menj innen oda’, elmegy, és semmi sem lesz lehetetlen nektek.«
Egy ember lép oda Jézushoz, és arra kéri, könyörüljön meg a fián. A szenvedés gyakran szül irgalmat kérő fohászt, mert elviselhetetlen azoknak, akiket sújt, és azoknak is, akiknek szenvedő szeretteik mellett kell lenniük. Az a fiatal nem ura önmagának. Sok fiatallal így van ez, akik függőségbe esnek, és ezáltal képtelenné válnak az önuralomra. Az édesapa nem akarta a Mestert háborgatni, ezért a tanítványokhoz kísérte a fiát, bízva abban, hogy talán ők is képesek meggyógyítani. De nekik nem sikerült. Ennek hallatán Jézus följajdul: „Hitetlen és romlott nemzedék! Meddig kell még veletek maradnom? Meddig tűrjelek benneteket?” Ezek a szavak szemrehányással érnek föl annak a nemzedéknek, melynek tagjai gyakran folyamodnak hozzá gyógyulásért, de nem akarnak részt vállalni az Atya szeretettervének megvalósításában. Majd kéri, hogy tüstént vezessék elé a fiút. Elég egyetlen szó: „…ráparancsolt, s az ördög kiment belőle.” A tanítványok a csoda láttán zavarba jönnek és elámulnak. Amint magukra maradnak Jézussal, arra kérik, magyarázza meg, ők miért nem tudták meggyógyítani a fiút. Jézus egyértelműen fogalmaz: kevés a hitük. Nem a szavak és a technikák szabadítják meg az embereket a gonosz szellemektől, hanem Isten szeretete, a tanítványok egyetlen valódi támasza. Jézus szavai rámutattak, hogy a tanítványoknak nem volt hitük, és másban keresték az erejüket. Ebből a kudarcból Jézus a remény jövőjét nyitja meg a tanítványok előtt: „…nem lesz nektek semmi sem lehetetlen.” Az Úr az, aki továbbra is cselekszik a világban és a történelemben, tanítványain keresztül is.
Előesti imádság
