Keresztelő Szent János vértanúságának emléknapja: az Úr előfutára volt.
Mk 6,17–29. Keresztelő János halála
17Heródes ugyanis
parancsot adott és elfogatta Jánost. Megkötöztette őt a börtönben
Heródiás miatt, aki a testvérének, Fülöpnek volt a felesége, de ő
feleségül vette.
18János ugyanis azt mondta Heródesnek: »Nem szabad a testvéred feleségét elvenned.«
19Ezért aztán Heródiás ármánykodott ellene, és meg akarta őt ölni, de nem volt képes rá.
20Heródes
ugyanis tartott Jánostól. Tudta róla, hogy igaz és szent férfiú, ezért
védelmébe vette, őt hallgatva sokszor kétkedés fogta el, és szívesen
hallgatta.
21Egyszer azonban, amikor Heródes a születésnapján lakomát rendezett országa nagyjainak, ezredeseinek és Galilea előkelőségeinek,
22bement
Heródiás lánya és táncolt nekik. Ez nagyon tetszett Heródesnek és az
asztaltársaságnak. A király erre azt mondta a lánynak: »Kérj tőlem, amit
csak akarsz, és megadom neked.«
23Meg is esküdött neki, hogy: »Bármit kérsz, megadom neked, akár az országom felét is!«
(Eszt 5,3}<fs)
24Az kiment és megkérdezte anyjától: »Mit kérjek?« Az így szólt: »Keresztelő János fejét.«
25Erre nagy sietve bement a királyhoz és előadta kérelmét: »Azt akarom, hogy rögtön add nekem egy tálon Keresztelő János fejét.«
26A király elszomorodott, de az esküje és az asztaltársak miatt nem akarta kedvét szegni.
27Rögtön elküldte a hóhért, megparancsolta, hogy hozzák el a fejét egy tálon. Az lefejezte a tömlöcben,
28elhozta a fejét egy tálon, és átadta a lánynak, a lány pedig odaadta anyjának.
29Amikor a tanítványai megtudták ezt, eljöttek, elvitték a testét és sírba helyezték.
Az Egyház a kezdetek óta megemlékezik Keresztelő Jánosnak nemcsak a születéséről, hanem halálának napjáról is. Heródes végeztette ki, aki inkább hallgatott egy gonosz szívű asszony szeszélyére, semmint a próféta kemény, de igaz, felszabadító erejű szavaira. Ő az utolsó és a legnagyobb a próféták között, ő az, aki előkészíti a Messiás eljövetelét. Szigorúsága ellentétes azzal a szokásunkkal, hogy mindent a saját érdekeink szerint alakítunk; lényeglátása segít megszabadulnunk a felesleges dolgoktól; reménysége arra emlékeztet, hogy nem ismerhetjük fel Jézust anélkül, hogy szívünket ne készítenénk elő, anélkül, hogy ne néznénk szembe szívünk és a világ annyi helyének elhagyatottságával. Keresztelő János az igazságról és a szív megtéréséről prédikált. Heródes király bizalmába fogadta őt. Heródiás viszont, akit a próféta igehirdetése egyre jobban bosszantott, ki nem állhatta őt. Heródesen sajnos eluralkodott a félelem, s nem hallgatott többé a próféta szavára, a megtérés is elmaradt. Az igehirdetés elutasításának keserű tapasztalata ez, amely elkerülhetetlenül a szív megkeményítéséhez, sőt megromlásához vezet. Minden prioritás felborult: az adott szó fontosabb volt, mint a próféta élete. És Heródes úgy döntött, hogy lefejezteti Keresztelő Jánost. Heródes romlott szívéből gyilkosság fakadt, és annak kísérlete, hogy a gonosz győzedelmeskedjen a jó felett. Azok viselkedése, akik a Jordánhoz jöttek, hogy meghallgassák a Keresztelőt, más volt: úgy mentek oda, hogy felismerték, hogy bűnösök, akiknek megbocsátásra, változásra, megváltásra van szükségük. Ha nem hallgatunk a próféta szavára, nem vesszük figyelembe intését vagy feddését, azzal mintegy fejét vesszük Igéinek, hiszen hatástalanítjuk sürgető hívását az Úr befogadására. Ne menjünk a sivatagba szél által derékba tört nádszálat keresni, vagyis egyet a sok kép közül, amelyet értetlenül nézünk; ne keressünk kényelmes, szép ruhába öltözött férfit, hisz az olyanok a királyok palotáiban vannak, ahogy a jólét megannyi hamis biztosítéka is. Hagyjuk, hogy az szólítson meg bennünket, aki a világban jelen lévő Urat mutatja meg nekünk.
Imádság az Egyházért
