Mt 23,13–22. Az írástudók és a farizeusok képmutatása
13Jaj nektek, képmutató
írástudók és farizeusok, mert bezárjátok a mennyek országát az emberek
előtt. Ti magatok nem mentek be, és akik be szeretnének menni, azokat
sem hagyjátok bemenni.
14
15Jaj
nektek, képmutató írástudók és farizeusok, mert bejártok tengert és
szárazföldet, hogy egy megtérőt szerezzetek, s amikor megszereztétek,
magatoknál kétszer inkább a gyehenna fiává teszitek.
16Jaj
nektek, vak vezetők, akik azt mondjátok: ‘Ha valaki megesküszik a
templomra, az semmi, de aki megesküszik a templom aranyára, az kötelez.’
17Ti ostobák és vakok! Mi a nagyobb, az arany, vagy a templom, amely megszenteli az aranyat?
18És azt mondjátok: ‘Ha valaki az oltárra esküszik, az semmi, de aki a rajta levő ajándékra esküszik, az kötelez.’
19Ti vakok! Mi a nagyobb, az ajándék, vagy az oltár, amely megszenteli az ajándékot?
20Hiszen aki az oltárra esküszik, megesküszik az oltárra és mindenre, ami rajta van.
21S aki a templomra esküszik, megesküszik a templomra, és arra, aki benne lakik.
22Aki pedig az égre esküszik, Isten trónjára esküszik, és arra, aki azon ül.
Ez az evangéliumi szakasz az egyik olyan beszédet tárja elénk, amelyet Jézus a szenvedése előtt mondott. Hevesen bírálja az írástudókat és a farizeusokat. De mit is jelent, amikor Jézus így tesz? Mit jelent az, hogy Jézus valakit „támad”? Nem magát a személyt ítéli el, hanem a viselkedését. A szemrehányás szigora a lelkipásztori cselekvés része. A „jaj nektek” felkiáltás elsősorban nem fenyegetés, hanem figyelmeztetés, hogy mielőbb szakadjanak el hibáiktól. Ezt úgy is értelmezhetjük: „Figyeljetek oda arra, hogyan éltek!” Jézus kemény szavakkal fordul azok felé, akik igaznak hiszik magukat. Azt reméli, így segíthet nekik, hogy végre észrevegyék azt, akinek támogatásra van szüksége, és átérezzék a helyzetét. A „jaj nektek” Jézus utolsó kísérlete, hogy észhez térítse azokat, akik bizalmatlanok, akik bezárkóznak, akik azt gondolják, hogy rossz csak másokban van, bennük nincs. Mindannyiunknak komolyan kellene vennünk Jézus figyelmeztetéseit, és úgy kellene értelmeznünk mint végső kísérletet, hogy elérje, szálljunk magunkba. Segítenünk kellene, hogy Jézus szigorú figyelmeztetései megérintsék azok szívét is, akik igaznak hiszik magukat, úgy érzik, velük minden rendben, tiszta a kezük, közben olyanok, mint a fehérre meszelt sírok, melyek a halált rejtik magukban. Jézus meg akar menteni bennünket a gonosztól. Csak az erős és szenvedélyes szeretet képes fölismerni a gonoszt és megszabadítani minket tőle, hogy az evangélium útján járhassunk.
Imádság a szegényekért
