AUGUSZTUS 7., SZERDA

 

Mt 15,21–28. A kánaáni asszony leányának meggyógyítása

 

Jézus ezután elment onnan: visszavonult Tírusz és Szidon vidékére. ²²És íme, egy kánaáni asszony, aki arról a vidékről jött, így kiáltott hozzá: »Könyörülj rajtam, Uram, Dávid Fia! A lányomat kegyetlenül gyötri egy ördög.« ²³Ő azonban egy szóval sem válaszolt neki.
A tanítványai odamentek hozzá és kérték: »Küldd el őt, mert kiabál utánunk!« ²⁴Ekkor így szólt: »Nem kaptam küldetést máshová, csak Izrael házának elveszett juhaihoz.« ²⁵Az asszony mégis odament, leborult előtte és kérte: »Uram, segíts rajtam!« ²⁶Erre így válaszolt: »Nem való elvenni a gyerekek kenyerét, és odadobni a kiskutyáknak.« ²⁷De az asszony csak folytatta: »Igen, Uram, de a kiskutyák is esznek a morzsákból, amelyek lehullanak uruk asztaláról.« ²⁸Erre Jézus így szólt hozzá: »Asszony, nagy a te hited! Történjék veled akaratod szerint!« És abban az órában meggyógyult a lánya.

 

Jézus „visszavonult” Galilea tartományból Tírusz és Szidón vidékére (a mai Libanon területe) – írja Máté. Ősi, gazdag és virágzó föníciai kereskedővárosok ezek a tenger partján. Jézus valószínűleg azért ment erre a vidékre, hogy egy kicsit megpihenjen, és a tanítványokkal legyen, hogy nyugodtabb körülmények között taníthassa őket. És egyszer csak feltűnik egy kánaáni asszony. Az evangélista azt akarja hangsúlyozni, hogy Izrael területén kívül voltak, és hogy egy asszony jelent meg Jézus előtt, akiről azt hitték, hogy a választott nép ellenségei közé tartozik. A kánaániták valójában e területek ősi lakói voltak, akiket a zsidók legyőztek és elűztek. Talán nem véletlenül nevezi őt az asszony „Dávid fiá”-nak. Nyilvánvaló, hogy Jézus híre túllépett az országhatárokon. Az asszony azt szeretné, ha ez a jó ember meggyógyítaná a leányát, akit „gyötör a gonosz lélek”. Jézus kezdetben nem felel, ám az asszony kitartó. Ez a pogány nő ellent mer állni Jézusnak, sőt harcba száll vele. Az imádság küzdelem. Fogalmazhatunk úgy is, hogy a prófétába vetett bizodalma nagyobb a próféta ellenállásánál. Ezért Jézus végül válaszol neki, az evangéliumokban szokatlan kifejezéssel: „nagy hit” az övé, szemben a „kicsiny hittel”. Jézus ugyanezzel a dicsérettel illeti a századost, pedig mindketten pogányok. Az evangélium ismét az Istenbe vetett bizalom fontosságára hívja fel a figyelmünket, amely megszabadít attól az aggodalomtól, hogy csak önmagunkban és az emberekben bízhatunk. Ennek az asszonynak a hite meggyőzi Jézust, hogy véghez vigye a gyógyítást. Az evangélista ezt írja: „Erre így szólt Jézus: »Asszony, nagy a hited. Legyen hát akaratod szerint.« Még abban az órában meggyógyult a leánya.” Ehhez fogható hitnek még Isten sem tud ellenállni.

Imádság a szentekkel