Október 11., péntek

 


Szent XXIII. János pápának (†1963) és a II. vatikáni zsinat (1962–65) kezdetének az emléknapja

 

Lk 11,15–26. Aki nincs velem, az ellenem van

 

" 15De közülük néhányan így szóltak: »Az ördögök fejedelme, Belzebub által űzi ki az ördögöket.« 16Mások pedig égi jelet kértek tőle, hogy kísértsék. 17Ő azonban látta gondolataikat, és ezt mondta nekik: »Minden ország, amely önmagával meghasonlott, elpusztul, és ház házra omlik. 18Ha tehát a sátán meghasonlott önmagával, hogyan állhat fenn az ő országa? Azt mondjátok, hogy én Belzebub által űzöm ki az ördögöket. 19De ha én Belzebub által űzöm ki az ördögöket, a ti fiaitok ki által űzik ki? Ők lesznek tehát a ti bíráitok. 20De ha én Isten ujjával űzöm ki az ördögöket, biztosan elérkezett hozzátok az Isten országa.
21Amikor az erős fegyverrel őrzi a házát, biztonságban van a vagyona. 22De ha nála erősebb jön, legyőzi őt, elveszi összes fegyverzetét, amelyben bízott, és elosztja zsákmányát.
23Aki nincs velem, ellenem van, s aki nem gyűjt velem, az szétszór.
24Mikor a tisztátalan lélek kimegy az emberből, víz nélküli helyeken jár, és nyugalmat keres; mivel azonban nem talál, így szól: ‘Visszatérek házamba, ahonnan kijöttem’. 25Amikor megérkezik, kisöpörve találja azt és fölékesítve. 26Akkor elmegy, magához vesz hét más lelket, magánál gonoszabbakat, bemennek, és ott laknak. Annak az embernek az utóbbi állapota pedig rosszabb lesz az előzőnél.«"

 

Jézus az imént szabadított meg egy „néma” ördögtől megszállott férfit. Megakadályozni valakit abban, hogy beszéljen, annyit tesz, mint fokozni, még keservesebbé tenni a magányát. A szavak általi kommunikáció az emberi élet egyik sarokpontja. Ezért amikor ez a férfi megszabadult a démontól, és újra meg tudott szólalni, az emberek ámulatba estek. A gonosz lélek azonban nem adta meg magát, sőt, még erősebben ellenállt Jézusnak és az evangéliumnak. Jézus és mindenkori tanítványainak története nem más, mint szüntelen szembefordulás és küzdelem a gonosszal. A mai evangélium a Jézus és a gonosz szelleme közötti harcról beszél, amely harc az ember lelkében zajlik. Ez egy folyamatos küzdelem, amely állandó éberséget követel, ha nem akarunk annak az embernek a sorsára jutni, akit, miután kiűzte a gonoszt a szívéből, újra annál is „gonoszabb lelkek” szállnak meg. Amikor az ördögöt kiűzte „egy nála erősebb”, vagyis az Úr Jézus, a „ház” ki van söpörve és fel van díszítve, de fennáll annak veszélye, hogy üres marad. Ha ez megtörténik, az ördög visszatérhet, és a végső állapot rosszabb lehet, mint az előző. Mit jelent ez az üres ház? A legelső vágyunk, hogy megszabaduljunk a gonosztól, és különösen a lelkiismeretünket terhelő bűntől; erre vágyunk, ezért örülünk és hálásak vagyunk az Úrnak, amikor megszabadít minket: akkor a házunk tiszta és szépen be van rendezve. A lelki életben van azonban egy másik szükséges szakasz, amit ösztönösen nem annyira szeretünk, mert ebben a gyönyörű házban szeretnénk nyugalomban lenni, mint az urak, anélkül hogy bárki is parancsolna nekünk. Pedig fontos, hogy más legyen az úr a házunkban: az Úr legyen az. Házunk uraként beengedni az Urat azt jelenti, hogy szívünket az ő szolgálatába állítjuk. Ő pedig olyan úr, aki nem ismer szolgákat, csak barátokat.

A Szent Kereszt imádsága