Lk 21,12–19. Kezet emelnek rátok, üldözni fognak benneteket
Mindezek
előtt pedig kezet emelnek rátok és üldözni fognak titeket. Átadnak benneteket a
zsinagógáknak és börtönbe vetnek. Királyok és helytartók elé hurcolnak titeket
az én nevemért. 13Alkalom lesz ez számotokra, hogy tanúságot
tegyetek. 14Véssétek hát szívetekbe: ne gondolkodjatok előre,
mi módon védekezzetek. 15Mert olyan szájat és bölcsességet adok
majd nektek, amelynek egyetlen ellenfeletek sem tud ellenállni vagy
ellentmondani. 16Kiszolgáltatnak titeket szüleitek és
testvéreitek, rokonaitok és barátaitok, és közületek egyeseket halálra
adnak. 17Gyűlöletesek lesztek mindenki előtt az én
nevemért, 18de egy hajszál sem vész el a fejetekről. 19Állhatatossággal
fogjátok megőrizni lelketeket.
A mai evangéliumi
szakasz olvasása közben eszünkbe jut, hogy még manapság, a 21. század elején is
mennyi szörnyűség történik: háborúk, népirtások, hihetetlen erőszak, éhínség.
Ma is vannak olyanok, akiket azért ölnek meg, mert tanúságot tesznek az
evangéliumról. Úgy tűnik, mintha ezeket a szavakat épp a mi korunk számára
írták volna! A vértanúk száma hihetetlenül magas volt a múlt században,
minden keresztény felekezetnek és más vallásoknak is voltak mártírjai. Még ma,
az új évezred kezdetén is vannak olyan keresztények, akiknek erőszakos halállal
kell meghalniuk, mert bátran tanúságot tesznek hitük mellett. Becses
tanúkként állnak előttünk, és értékes örökséget bíznak ránk, amit meg kell
őriznünk és követnünk kell. A gonosz azt hitte, hogy kegyetlen erőszak
révén legyőzte őket, de az áldozatuk, a kiontott vérük és a gonoszság erőivel
szemben tanúsított ellenállásuk segítségünkre lesz abban, hogy a szeretet és az
Istenhez való hűség által legyőzzük a gonoszt. Olyan üzenet ez, mely nem veszti
erejét az idő múlásával: történetük egy hajszálnyival sem lesz értéktelenebb.
Tanúságtételük arra sarkall, hogy velük együtt merüljünk bele ebbe az áradó
szeretetbe, mely megment minket és a világot. Óscar Arnulfo Romero érsek egy
kivégzőosztag által meggyilkolt pap ravatala fölött tartott szentbeszédében úgy
fogalmazott, az Úr minden kereszténytől azt kéri, legyen mártír, azaz áldozza
fel az életét. Egyesektől, mint attól a paptól, akinek a temetését celebrálták,
az Úr azt kéri, hogy szó szerint a vérét ontsa, de azt mindenkitől kéri, hogy
az evangéliumért és másokért adja életét. Nem azért kapjuk az életet, hogy magunknak
őrizgessük, hanem hogy ajánljuk fel mások, különösképpen a szegények javára. Az
Úr elkísér bennünket, ahogyan őket is elkísérte, és erejével megtart minket.
Imádság a szentekkel