NOVEMBER 30., SZOMBAT

  

Szent András apostol ünnepe

 

Mt 4,18–22. Az első négy tanítvány elhívása

 

Amint elhaladt a Galileai tenger mellett, látott két testvért: Simont, akit Péternek hívtak, és Andrást, a testvérét, amint körhálót vetettek a tengerbe; halászok voltak ugyanis. 19Azt mondta nekik: »Jöjjetek utánam, és én emberek halászává teszlek titeket!« 20Azok pedig azonnal elhagyták hálóikat és követték őt.
21Amikor onnan továbbment, látott másik két testvért: Jakabot, Zebedeus fiát, és testvérét, Jánost a hajóban Zebedeussal, az apjukkal, amint javították hálóikat. És őket is hívta. 22Azok pedig azonnal otthagyták a hajót és apjukat, és követték őt.

 

 

Az Egyház ma Szent András apostolra, az első meghívottra emlékezik. Ez az ünnep arra emlékeztet bennünket, hogy a keresztény ember mindenekelőtt tanítvány, vagyis olyan férfi, olyan nő, aki hallgatja az Urat, és követi őt. András, Jónás fia és Simon Péter testvére Betszaidából származott és halász volt, mint a fivére. Miközben a hálókat rendezték, Jézus elhívta őket; „azon nyomban” otthagyták hálóikat, és követték őt. A hagyomány szerint András Szíriában, Kis-Ázsiában és Görögországban hirdette az evangéliumot, majd Patraszban halt meg, mesteréhez hasonlóan keresztre feszítve. Az ortodoxia a konstantinápolyi egyház első püspökeként tiszteli. Márk evangéliuma az első négy meghívotthoz sorolja. A Jézussal való találkozásuk után valóban mindegyikük a követőjévé szegődött. Jézus meghívása egyszerű és világos: „Gyertek, kövessetek, s én emberek halászává teszlek benneteket!” András és Simon, akit Péternek hívnak, meghallgatják ezt a meghívást, elhagyják a hálókat, és követik őt. De miért kellene őt követni? Nehéz megmagyarázni Isten jövőjét azoknak, akik hozzánk hasonlóan analfabéták az ő szavát és szeretetét illetően. A Mester megtalálta az egyetlen módot, ahogyan érthetően elmagyarázhatja a halászoknak az Isten szerinti jövőt, amivel föllelkesítheti őket: halászok maradtok, de emberhalászok. Ezért a halászatért persze ott kellett hagyniuk, és ma is ott kell hagyni a megszokott bárkát; a víz helyett pedig az emberek földjén kell a mélyre evezni, mely talán még a tó vizénél is ingatagabb és bizonytalanabb terület. Ez a tenger már nem vízből áll, hanem férfiakból és nőkből, emberek tömegéből, akik a tengerhez hasonlóan elnyelik és magukkal sodorják őket. András Simonnal együtt elfogadja Jézus meghívását. Nem te választasz, valaki más az, aki rád tekint, szeret és hív téged. Úgy is mondhatnánk, hogy Jézus az első emberhalász, és meghívja ezeket az egyszerű halászokat. Nem a mi dolgunk megítélni, méltók vagyunk-e a meghívásra, vagy sem, illetve valaki más méltó-e rá. Az effajta ítélkezés a világ logikáján alapul. Jézus követése nem hősök vagy kiválasztott lelkek döntése. Az első négy egyszerű halász volt: hallgattak Jézusra, bíztak benne és követték őt. Ebben rejlik a hit és az egész Egyház titka.

Imádság az apostolokkal