November 16., szombat

 


Lk 18,1–8. Az igazságtalan bíró és az özvegy

 

Az evangélista először akkor beszél Jézus imádsággal kapcsolatos tanításáról, amikor megtanítja nekik a Miatyánkot (Lk 11,1–13). Ezúttal Jézus azt hangsúlyozza a tanítványoknak, hogy „szüntelen kell imádkozni, és nem szabad belefáradni”. Nem csak „szüntelen” kell imádkozni, hanem soha „nem szabad belefáradni”. Igen gyakori közös tapasztalatunk, hogy elbátortalanodunk vagy éppen kétségbeesünk, ha egy kérés látszólag nem nyer meghallgatást. Hogy állítását alátámassza, elmond egy példabeszédet egy özvegyasszonyról, aki megkért egy bírót, hogy szolgáltasson neki igazságot. Ez az asszony a gyöngék tehetetlenségének megjelenítője a korabeli társadalomban. Ám a tisztességtelen, keményszívű bíróval szembeni állhatatossága végül elnyeri jutalmát, meghallgatásra talál, és igazságot szolgáltatnak neki. A jelenet realizmusa megdöbbentő, de főleg akkor nyer rendkívüli jelentőséget, ha a mennyei Atyához szóló imádságainkkal állítjuk párhuzamba. Jézus mintha azt mondaná: ha az a szigorú bíró meghallgatta a szegény özvegyasszonyt, „mennyivel inkább meghallgat téged a te mennyei Atyád, aki nemcsak igazságos, hanem nagy és irgalmas szíve van?” Az evangélium mindenáron meg akar győzni minket arról, mekkora ereje és hatalma van az imádságnak: ha az ima eléggé állhatatos, mondhatni kötelezi Istent a cselekvésre. Az imádság az első munka, aminek elvégzésére a tanítvány meghívást kapott. Úgy is mondhatjuk, hogy ez az első feladat, amit el kell végeznie, mert Isten az imádság által lép be az emberek életébe és a történelembe. Persze mint minden munka, az imádság is kitartást és állhatatosságot igényel. Nem alkalmi munka, amit néhanapján elvégzünk. Éppen a folyamatossága biztosítja azt, hogy Isten közbelép. A keresztény ember legnagyobb ereje valóban az imádságban rejlik. „Csak az a kérdés, hogy amikor az Emberfia eljön, talál-e hitet a földön” – kérdi Jézus jelentőségteljesen. A kérdést igen komolyan meg kell fontolnia minden egyes tanítványnak és közösségnek. Az Emberfia ma is újra és újra eljön a földre. Hol van ehhez képest a mi imádságunk? Boldogok vagyunk, ha az Úr ébren talál minket, állhatatos és kitartó imádságban!

Előesti imádság