November 8., péntek

 


Lk 16,1–8. Példabeszéd a hűtlen intézőről

 

1A tanítványoknak pedig ezt mondta: »Egy gazdag embernek volt egy intézője. Bevádolták nála, hogy eltékozolja a vagyonát. 2Erre magához hívatta és azt mondta neki: ‘Mit hallok rólad? Adj számot gazdálkodásodról, mert nem lehetsz tovább az intézőm!’ 3Az intéző ezt mondta magában: Mitévő legyek, hisz uram elveszi tőlem az intézőséget? Kapálni nem tudok, koldulni szégyellek. 4Tudom már, mit teszek, hogy befogadjanak az emberek a házukba, miután elmozdított az intézőségből. 5Magához hívta tehát urának minden egyes adósát, és megkérdezte az elsőtől: ‘Mennyivel tartozol uramnak?’ 6Az így felelt: ‘Száz korsó olajjal.’ Erre azt mondta neki: ‘Fogd adósleveledet, ülj le hamar, és írj ötvenet!’ 7Azután megkérdezte a másikat: ‘Hát te mennyivel tartozol?’ Az így válaszolt: ‘Száz véka búzával.’ Erre azt mondta neki: ‘Fogd adósleveledet, és írj nyolcvanat!’ 8Az Úr megdicsérte a hamis intézőt, hogy okosan cselekedett; mert a világ fiai a maguk módján okosabbak a világosság fiainál.

 

A példabeszéd az egyike azon bevett tanítási módoknak, amelyeken keresztül Jézus közvetíti felénk a tanítását. Ő, a jó és figyelmes tanító azt akarta, hogy szavait tanítványai ne elvont tanításként, hanem a saját konkrét életükre vonatkozó szavakként értsék. Ezért részesíti előnyben a példabeszédek nyelvét, amely nagyon konkrét, ugyanakkor tele van szimbolizmussal. Ezúttal is egy valós helyzetből merít: egy rossz gazdálkodással megvádolt intézőt arra szólít fel az ura, hogy mielőtt elbocsátja, adjon számot neki vagyonáról: Jézus ezen a ponton leírja, hogy ez az intéző milyen ügyesen biztosítja be magának a saját jövőjét. Valóban, egyenként szólítja a gazda adósait, és nagymértékben csökkenti mindegyikük adósságának összegét. Nyilvánvalóan minden adós hálás lesz neki, amikor majd elbocsátják. Amikor a történet véget ér, Jézus megdicséri a hűtlen intézőt, és így zárja: „a világ fiai (…) okosabbak a világosság fiainál.” Nyilvánvaló, hogy Jézus nem arra akarja buzdítani hallgatóit, hogy csapják be az urukat, ahogyan azt az intéző tette. A példázat célja, hogy hangsúlyozza, milyen ügyes és előrelátó az intéző a rá váró jövővel kapcsolatban. Jézus arra kéri a tanítványokat, hogy minden módon – mondhatnánk, ugyanolyan ravaszsággal, mint az az intéző – törekedjenek arra, hogy elnyerjék Isten országát. Az evangéliumi részlet minket is találékony szeretetre buzdít, arra, hogy ne nyugodjunk bele a nehézségekbe, és még inkább arra, hogy ne kényelmesedjünk bele a lustaságunkba. Ebben az összefüggésben még inkább megérthetjük Jézusnak a tanítványaihoz intézett buzdítását: „Legyetek tehát okosak, mint a kígyók, és egyszerűek, mint a galambok.” (Mt 10,16) Tudatában kell lennünk annak, hogy kemény munka vár ránk, hogy a szeretet és a béke növekedjen az emberek között.

A Szent Kereszt imádsága