Martin Luther King
emléknapja, akit 1968-ban öltek meg az Egyesült Államokban, Memphisben. Vele
együtt megemlékezünk mindazokról, akik éhezik és szomjazzák az igazságosságot.
Bölcs
2,1a.12–22. Isten titokzatos misztériumainak fel nem ismerése
1Csalfa észjárásuk miatt azt mondják
egymásnak: „Rövid és szomorú az életünk; nincs orvosság az ember halála ellen,
és nem ismerünk szabadítót az alvilágból.
Leskelődjünk az igazra, mert terhünkre van. Szembeszáll
tetteinkkel: bepanaszol bennünket törvényszegésért, és szemünkre hányja, hogy
vétünk a tisztesség ellen.
13Dicsekszik, hogy ismeri az Istent, és az Úr
gyermekének mondja magát.
14Vádol bennünket, amiért így gondolkodunk, még
ránézni sem jó.
15Mert az életmódja elüt másokétól, és szokatlanok
az útjai.
16Hamis pénznek néz bennünket, és mint szemetet,
kerüli az útjainkat. Az igazak végső sorsát meg boldognak hirdeti, és
pöffeszkedve atyjának nevezi az Istent.
17Lássuk hát, igazak-e a beszédei. Figyeljük meg,
mi végre jut!
18Mert ha az igaz az Isten gyermeke, akkor az
Isten pártjára kel, és kiszabadítja ellenségei kezéből.
19Tegyük próbára, gúnyoljuk és bántalmazzuk, hogy
megismerjük szelídségét és kipróbáljuk türelmét!
20Ítéljük gyalázatos halálra, mert – saját szava
szerint – Isten oltalmában részesül!”
Az istentelenek tévedése.21Így gondolkodnak, de
tévednek, mert gonoszságuk vakká tette őket.
22Nem ismerik Isten titkos szándékait. Ezért sem
az erény jutalmát nem remélik, sem a tiszta lelkek díját nem tudják becsülni.
A szentíró vádló
szavakat ad a „gonoszok” szájába az „igazak” ellen, így mutatja meg azt a
gonoszságot, amely gyakran sújtja a hívőket, és teszi nehézzé életüket. Martin
Luther King tanúságtétele és mártírhalála ennek az üldöztetésnek a jelképe,
amely ma is sújtja a keresztényeket, mert a jelenlétük „botláskő” az erőszak
kultúrájának útjában, amely egyre jobban eluralkodni látszik a népek között. El
kell söpörni az útból akár erőszakkal is mindent, ami akadályozza, hogy a
gazdagok és erősek minél több profitot termeljenek a szegények és a gyengék
kárára. Az „igazak” – az új vértanúk, akik olyanok, mint a bárányok a farkasok
világában – tanúságtétele egyfajta élő ellentmondás a gonosz tomboló
erőszakosságával szemben; már puszta jelenlétük is zavaró, szinte elviselhetetlen.
A bibliai részlet lefesti a növekvő gyűlöletet az igazakkal szemben a
cselvetéstől a bántalmazásig, s végül a halálos ítélet tervéig, szentségtörő
módon kihívást intézve Isten ellen. Könnyű ebben a részben meglátni Jézus
arcát, az igazét, aki szenved és meghal a gonosz lélektől megszállott emberek
kegyetlensége miatt. Jézus mellett ott látjuk mindazon hívők arcát, „akik
üldözést szenvednek az igazságért” (Mt 5,10). Egy ősi keresztény szöveg, a
Diognétoszhoz írott levél, amely üldöztetés idején keletkezett, így fogalmaz:
„Ami a testben a lélek, azok a keresztények a világban. (...) A test gyűlöli a
lelket és küzd ellene, noha a lélek nem követ el ellene semmi
igazságtalanságot, csak akadályozza a gyönyörök élvezetében; a világ is gyűlöli
a keresztényeket, akik semmilyen igazságtalanságot nem követnek el, csak
ellenállnak gyönyöreinek.” A „világ lelkének” lenni azt jelenti, hogy számunkra
egyedül ez a szeretet az élet lehelete.
A Szent
Kereszt imádsága
