Március 25., szerda

Urunk születésének hírüladása, Gyümölcsoltó Boldogasszony; Boldog Omeljan Kovcs görögkatolikus pap emlékezete: a majdaneki koncentrációs táborban gyilkolták meg, 1944-ben, mert az üldözött zsidók védelmére kelt

Lk 1,26–38 – Az angyali üdvözlet

Imádság a szentekkel

26Isten pedig a hatodik hónapban elküldte Gábriel angyalt Galilea városába, amelynek Názáret a neve, 27egy szűzhöz, aki el volt jegyezve egy férfival. A neve József volt, Dávid házából, a szűz neve meg Mária. 28Bement hozzá az angyal, és így szólt: »Üdvözlégy, kegyelemmel teljes, az Úr van teveled.« 29Őt zavarba ejtette ez a beszéd, és elgondolkodott, hogy miféle köszöntés ez. 30Az angyal pedig folytatta: »Ne félj, Mária! Kegyelmet találtál Istennél. 31Íme, méhedben fogansz és fiút szülsz, és Jézusnak fogod nevezni. 32Nagy lesz ő, a Magasságbeli Fiának fogják hívni; az Úr Isten neki adja atyjának, Dávidnak trónját, 33és uralkodni fog Jákob házában mindörökké, és királyságának nem lesz vége«.
34Mária erre így szólt az angyalhoz: »Miképpen lesz ez, hiszen férfit nem ismerek?« 35Az angyal ezt felelte neki: »A Szentlélek száll rád, és a Magasságbeli ereje megárnyékoz téged; s ezért a Szentet, aki tőled születik, Isten Fiának fogják hívni.

Az Egyház liturgiája arra a napra akar ma emlékeztetni minket, melyen az Úr elküldte angyalát Názáretbe, hogy hírül adja Máriának: ő lesz Jézus édesanyja. Az evangélium nem a jeruzsálemi templomba visz el minket, mint amikor Keresztelő János születését adta hírül, hanem egy nyomorúságos kunyhóba, egy magányos fiatal lányhoz, akinek a neve is igen szokványos: Mária. Az angyal belép, és üdvözli. Mária olyan, mint bármely más lány, faluja szokásos mindennapjait éli. Isten tekintete mégis őrajta pihent meg; fogantatásától fogva kiválasztatott arra, hogy ő legyen az Üdvözítő édesanyja. Isten a fogantatásától kezdve őrizte, oltalmazta, gondját viselte, mondhatnánk szépítgette, megtisztította minden szeplőtől, hogy befogadhassa az Úr Jézust. Ezért mondhatja az angyal: „Üdvözlégy, kegyelemmel teljes!” Igen, Máriát Isten szeretete tölti el. Ebben mindannyiunkat megelőz: ő az, aki úgy viszonozta ezt a szeretet, hogy teljesen átadta magát az Úrnak. Alighogy meghallja az angyal szavát, zavarba jön. Ám az angyal azonnal megnyugtatja: „Ne félj, Mária! Kegyelmet találtál Istennél. Gyermeket fogansz, fiút szülsz, és Jézusnak fogod elnevezni.” Ez a hír valójában még mélyebben fölkavarja. Hiszen még nem él együtt Józseffel, ezért ezt kérdezi az angyaltól: „Hogyan válik ez valóra, amikor férfit nem ismerek?” Az angyal folytatja: „A Szentlélek száll rád, s a Magasságbeli ereje borít be árnyékával.” Mária ráhagyatkozik az Úrra, és így válaszol: „Íme, az Úr szolgálója vagyok, legyen nekem a te igéd szerint.” Ő, akit elsőként szeretett ilyen nagyon az Isten, ő lesz az, aki az angyal szavára elsőként válaszol azzal, hogy teljesen átadja magát. Ő, a hívők közül az első, példaként szolgál nekünk arra, hogyan legyünk Isten szavának hallgatói. Engedelmessége az üdvösség gyökere. Azon a napon, azzal az igennel megtört az ősszülők engedetlensége, és megkezdődött Jézus megváltó művének az ideje. Máriával együtt tanuljuk meg szívünkbe fogadni az evangéliumot, így részt veszünk a megváltás misztériumában.

Imádság az Úr anyjával, Máriával