Jak 1,12–18. Istentől csak jó származik
Jakab, miután levelének kezdetén örvendezésre buzdítja a kísértést szenvedőket, megállapítja, hogy „boldog az az ember, aki a próbatételt elviseli, mert ha hűnek találják, elnyeri az élet koronáját”. Így történt Jézussal is, akinek, miután legyőzte a kísértéseket a pusztában, angyalok szolgáltak (Mt 4,11). A kísértéseket nem Isten küldi. A Miatyánk új olasz fordításában már nincs benne, hogy „ne vígy minket kísértésbe”, hanem az van helyette: „ne engedd, hogy kísértésbe essünk”. A rossz mindig olyan szívből születik, amely valamilyen szenvedélynek a rabjává vált, hagyta, hogy az önzés kísértése magával sodorja. Ha engedünk ezeknek a szenvedélyeknek, melyek vonzanak és rosszra csábítanak bennünket, akkor bűnbe esünk. Így járt Káin is, aki nem tudott uralkodni az ösztönein, az irigység gyilkosságba taszította, ő ölt először embert a történelemben. Jakab emlékeztet arra is, hogy ostobaság azt hinni, egyedül is képesek vagyunk ellenőrzésünk alatt tartani a szenvedélyeinket vagy magát a bűnt. Könnyen előfordulhat, hogy az ösztöneink eluralkodnak rajtunk, és arra vezetnek, hogy csak önmagunkra figyeljünk, és emiatt megfeledkezzünk Istenről és a többiekről. Éppen ebben, az önmaga felé forduló szívben gyökerezik a gonosz. A Szentírás figyelmeztet, ne bízzunk abban, hogy egyedül is uralkodni tudunk a rosszon, hogy ellenőrzés alatt tudjuk tartani. Mint ahogy a gondolatainkat, szokásainkat, hagyományainkat sem tudjuk egykönnyen kordában tartani. Valójában azok uralkodnak rajtunk. A levél arra buzdít, hogy bízzunk az Úrban, s akkor visszaverhetjük a gonosz támadásait. Az Atya, a fény teremtője a mi erősségünk. Ő nem változik, nála árnyéka sincs a változásnak, annak ellenére sem, hogy mennyi csalódást okozunk neki az árulásainkkal. Az Úr, aki az eget és a földet alkotta – mondja Jakab –, bőségesen osztja ajándékait az embereknek, miután életre keltett bennünket „az igazság igéjével”. Az igehirdetésben van valami ősi, anyai jelleg, ami új élettel ajándékoz meg bennünket. Mi vagyunk Isten gyermekeinek, az új teremtésnek a zsengéi.
Imádság az Úr anyjával, Máriával
