Ezen a napon ünnepeljük Urunk templomban való bemutatását. Emlékezzünk a két idős emberre, Simeonra és Annára, akik hittel várták az Urat. Imádkozzunk az idősekért.
Emlékezzünk Kornéliusz századosra, az első pogány megtérőre, aki Pétertől kérte a keresztséget.
Lk 2,22–40. Jézus bemutatása a templomban
Negyven nap telt el karácsony óta, az Egyház Jézus templomi bemutatását ünnepli. Jézust úgy mutatják be, mint akit az Úr küldött, „világosságul a pogányok megvilágosítására”. Az Úr megérkezik, hogy bevilágítsa az életünket. Miközben a szívünket még körülveszi a sötétség, a liturgia gyermekként mutatja meg nekünk az Urat, aki találkozik az ő népével. Vajon ki ismeri föl?
Az evangélium beszél egy idős emberről, Simeonról is, aki „várta Izrael vigaszát”, és nem csüggedt el attól, hogy a világot sötétség borítja. Idős volt ugyan, de érezte a Szentlélek indíttatását, írja az evangélium. Biztos volt benne, hogy addig nem hal meg, míg nem látta Krisztust, a Messiást. Simeon bár idős, hagyja, hogy a prófécia vezesse. Szíve éber és figyelmes, nem panaszkodik, ahogy velünk ez néha már sokkal fiatalabb korban is megesik. Simeon, ahogy meglátja a Gyermeket, a karjába veszi, és ajkán dal fakad: „Most bocsátod el, Uram, szolgádat a te igéd szerint békességben, mert látták szemeim üdvösségedet”. Simeon szeme fölragyog a Gyermek láttán. Jézus fénye eloszlatja a halálfélelem árnyait, Simeon érzi, hogy beteltek a napjai, és derűsen várja a halált. Megjósolja Máriának, hogy ez a Gyermek megosztja majd az embereket, és mindenkitől azt fogja kérni, hogy változtassa meg az életét. Lesz, aki befogadja, és örömben lesz része, de olyan is, aki elutasítja, s ezzel saját magát is elveszíti. Simeon tanúságtétele mellett megismerjük az idős (nyolcvannégy éves) özvegyasszony, Anna tanúságtételét is, aki a templomban él és imádkozik. Ő is fölismeri a gyermekben a Messiást, és attól a pillanattól kezdve hirdetni kezdi jöttét az embereknek. A találkozás Isten Fia és az ő népe között két idős emberen keresztül valósul meg. Az alázatos Simeon és az özvegy Anna felismerik, befogadják, és megmutatják őt az embereknek. Egyikük hálát ad, és derűsen búcsút mond az életnek, a másik beszélni kezd róla mindenkinek. Ez a találkozás mindent megváltoztatott, például ennek a két idős embernek az életét is. Úgy állnak ma előttünk, mint az igaz hit tanítómesterei.
Imádság a szentekkel
