Ef 3,14–21. Pál imája
Pál minden eddigi okfejtése, amit Krisztus mérhetetlen gazdagságának kinyilatkoztatása kapcsán tett, most imádságos hangvételűre vált. Ez vagy újabb kérés az Atyához, vagy dicsőítés. Pál „térdet hajt az Atya előtt”, és ez a mozdulat inkább fejezi ki az Atyának való alárendelődést, mint a minden élet atyja előtti hódolatot. A szöveg görög változatában van egy szójáték az atya (patér) szó és a ’család, nemzet, nép, haza’ jelentésű szó között (patrià). Az apostol azt szándékozik mondani az efezusiaknak, hogy az Atya az, aki nevet ad minden népnek: van értelme a különbségeknek, de nem a konfliktusnak. Mindannyian Istentől jövünk, és Istenbe is kell visszatérnünk. Az apostol kéri az Atyát, hogy a hívek a „Lelke által megerősödjenek benső emberré”. A Lélek – aki elárasztotta szívüket – Isten ereje, aki a hívek szíve mélyén munkálkodik, azon a helyen, ahol a gondolatok, döntések születnek. Az Ótestamentum lapjain szüntelenül ismétlik, hogy a törvény a hívek szívébe van írva, hogy az Isten Szentlelke bennük van, és vezeti őket útjukon. Ez a hagyomány Krisztusban csúcsosodik ki. A hívek szívében kezdődik a világ változása, és Krisztus is oda száll alá, szava és kegyelme ereje által. Isten misztériumát csak akkor érthetjük meg, ha befogadjuk a szívünkbe, vagyis „a szentekkel” közösségben apostoli, tanúságtevő életet élünk. A kölcsönösen megélt szeretetben – ami Isten szavának közös hallgatásából fakad – a testvérek Krisztus ismeretének közvetítői lesznek. A Lélek is ebben a testvériségben munkálkodik belső növekedésünk érdekében. Éppen ezért a testvérekkel való közös élet Krisztus megismerésének és az ő szeretetében, valamint az evangéliumi szolgálat iránti elköteleződésben való növekedésünknek elengedhetetlen feltétele. Pálnak az efezusiakért mondott imája egy utolsó kérésben csúcsosodik ki: töltse be őket Isten teljessége. Az apostol dicsőítéssel zárja a levélnek ezt a részét: az emberiség egysége Isten dicsősége, akinek túláradó szeretete meghalad minden értelmet és várakozást: „Legyen dicsőség az Egyházban és Jézus Krisztusban!”
Imádság az Egyházért
