FEBRUÁR 20., HÉTFŐ

 


A Santa Maria in Trastevere-bazilikában a békéért imádkoznak. 

Sir 1,1–10. A bölcsesség eredete


A Ben Sira (Sirák fia) által írt könyv talán az Ószövetség utolsóként megírt része. Szerzője egy bölcs írnok, aki az Írást bölcsességgel, okosan akarja olvasni, hogy bevilágítsa a mindennapi életet. Azt kéri a hívő embertől, hogy kezdjen el Isten szaván elmélkedni, hogy megértse, mi az értelme számára abban az időben, amelyben él. Mély meggyőződése, hogy a bölcsesség eredete Istenben van. Azt írja: „A bölcsesség forrása Isten igéje a magasságban, útjai öröktől fogva való parancsok.” (Káldi-Neovulgáta fordítás) Teljesen egybehangzik ebben a zsoltárossal, aki azt zengi, hogy Isten szava fény „a bunk elé” (vö. Zsolt 119,105). A szerző az egész könyvvel segíteni akarja a hívő embert abban, hogy a Szentíráson keresztül észrevegye azt a bölcsességet, amely Istennél lakik, hogy befogadhassa és aztán megélhesse. A bölcsesség jelenti ki Sirák fiának könyve lényegében az Úrhoz tartozik: „Csak egyetlen bölcs van, s roppant félelmetes, ahogy a trónján ül.” Az Úr azonban nem féltékeny a bölcsességre. Ellenkezőleg, bőkezűen ajándékozza mindazoknak, akik szeretik őt: „Ő teremtette meg, látta, számba vette és kiárasztotta minden műveire. Bőkezűen juttat belőle minden testnek, ajándékul adja azoknak, akik őt szeretik.” A szerző szerint csak az élhet bölcsen, aki Istenre bízza magát. Az ember véges és korlátozott: nem tudja megszámolni a tenger homokját, sem az eső cseppjeit, sem a napokat, sem az évszázadokat. A hívők felelőssége, hogy befogadják a bölcsesség ajándékát, és gyakorolják is; hogy segítsenek mindenkinek megérteni a történelem és a világ értelmét Isten szemével, az ő gondolata szerint. A hívő embert arra ösztönzi a befogadott bölcsesség, hogy tovább keresse, kutassa azt. A globalizációnak és a dolgok veszélyes leegyszerűsítésének ebben a korában újra aktuális a II. vatikáni zsinat figyelmeztetése, amelyet a Gaudium et spes ír le (15): „A mi korunk pedig az elmúlt századoknál jobban rászorul erre a bölcsességre, hogy minél emberibb legyen minden újdonság, amit az ember fölfedez. A világ jövője forog ugyanis veszélyben, ha nem támadnak bölcsebb emberek.”

Imádság a békéért