FEBRUÁR 23., CSÜTÖRTÖK


Szent Polikárp püspök emléknapja, aki János apostol tanítványa volt, és vértanúhalált halt (†155).

 

M Törv 30,15–20. A két út

15Nézd, eléd tártam ma az életet és a jót, de a halált és a rosszat is. 16Szeresd tehát az Urat, a te Istenedet, járj az ő útjain, tartsd meg parancsait, szertartásait és rendeleteit, akkor élni fogsz. Megsokasít és megáld téged azon a földön, amelyet elfoglalni indulsz. 17Ha azonban elfordul szíved, és nem engedelmeskedsz, hanem megtévedsz, más isteneket imádsz és szolgálsz, 18akkor – íme, ma előre megmondom neked – elpusztulsz, és rövid ideig laksz azon a földön, amelynek elfoglalására átkelsz a Jordánon.
19Tanúul hívom ma az eget és a földet, hogy elétek tártam az életet és a halált, az áldást és az átkot! Válaszd az életet, hogy élj te is, és utódaid is! 20Szeresd az Urat, a te Istenedet, engedelmeskedj szavának, ragaszkodj hozzá – hisz tőle függ életed és napjaid hosszúsága –, hogy sokáig lakhass azon a földön, amely felől megesküdött az Úr a te atyáidnak, Ábrahámnak, Izsáknak és Jákobnak, hogy nekik adja.«

A két út közötti választás nem következmények nélküli. Hatalmas felelősségről van szó, amely az egész nép létezésének minőségét meghatározza, nem csak a személyes életminőséget. A jót és az életet választani azt jelenti, Isten népeként továbbra is áldottnak és védettnek maradni. A rosszat lasztani azt jelenti, a boldogtalanság és a halál mellett szavazni. Mózes ezért így folytatja: „Így hát válaszd az életet, hogy te is, utódaid is életben maradjatok, szeresd az Urat, a te Istenedet, hallgass a szavára, és ragaszkodj hozzá.” Az a döntés, hogy az Urat szeretjük, azt jelenti, hűségesen hallgatjuk a szavát, „az ő útjain járunk”, egységben vagyunk vele. Ebből ered Isten áldása a népre és a nép jövőjére. A Második törvénykönyv hosszú életről és javak birtoklásáról beszél, vagyis egy olyan elképzelést közvetít, amelynek maga a Biblia mond ellent, különösen amikor az igaz ember szenvedéséről és korai haláláról beszél, mint például Jób könyvében vagy a Bölcsesség könyvében. Az mindenesetre kétségtelen, hogy az Úrral való közösség és szavának hallgatása széppé és emberivé teszi az életet, és nagy bölcsességet jelent a világ számára. Ezt az üzenetet Jézus magáévá teszi és kiteljesíti. Azok az ő tanítványai, akik mindennap készséges szívvel befogadják és tettekre váltják a szavait. Tanítványnak lenni és az Urat szeretni olyan döntés, amit mindennap meg kell újítani, különösen a nagyböjt idején, ebben a megtérésre alkalmas időben, amely segít fölemelni a tekintetünket ön- magunkról, hogy az Úr felé tekintsünk.

Imádság az Egyházért