14Legeltesd botoddal népedet,
örökséged nyáját,
mely magányosan lakik az erdőségben,
a kertek közepén.
Legeljék Básánt és Gileádot,
mint a hajdankor napjaiban.
15Mint azon a napon, amelyen kivonultál Egyiptom földjéről,
csodálatos dolgokat mutatok majd neki.
18Melyik isten hasonló hozzád,
aki megbocsátod a gonoszságot,
és elengeded örökrészed maradékainak bűnét?
Nem folytatja tovább haragját,
mert az irgalmasságot szereti.
19Ismét irgalmaz Ő majd nekünk;
leveszi rólunk gonoszságainkat,
s a tenger mélyére veti minden bűnünket.
20Hűséget tanúsítasz majd Jákob iránt,
irgalmasságot Ábrahám iránt,
amint megesküdtél atyáinknak
a hajdankor napjaiban.
Mikeás próféta úgy könyörög az Úrhoz, mint a nyájáért, Izraelért aggódó pásztor. Tudja, hogy az Úr gondoskodott róla, amióta csak elhagyta Egyiptomot, megszabadította a fáraó szolgaságából. És a pásztor képével felidézi, milyen figyelmesen és gyengéden gondoskodott róluk, hogyan védelmezte a szétszóródó nyáj egységét, hogyan védelmezte a juhait élete árán is. És fohászkodik a Pásztorhoz, hogy lépjen ismét közbe népéért. Kétféleképpen kell megmutatkoznia az isteni beavatkozásnak. Az Úr a pásztor, aki meg- bocsát: „Melyik Isten olyan, mint te, aki elveszed a gonoszságot, és meg- bocsátod a vétkeket? Aki nem haragszol mindörökre, hanem kedved leled az irgalomban?” És az Úr a pásztor, aki nem szűnik meg szeretni a népét:
„Irgalmazz nekünk még ez egyszer, tipord össze vétkeinket, vesd a tenger mélyére minden bűnünket!” Az a valóban jó pásztor, aki gondoskodik népéről, először is megbocsát neki. Az Úr bűnbocsánata minden másnál jobban árulkodik arról, ki Izrael Istene, és milyen távol áll minden bálványtól. Olyan, mintha Mikeás nem is találná a megfelelő szavakat Isten irgalmasságának kifejezésére. A pásztor alakját Jézus használja később: ő maga úgy mutatkozik be, mint a pásztor, aki ismeri juhait, nevükön szólítja őket, be- vezeti őket az akolba. És ha egy is elveszik közülük, mindet hátrahagyja, hogy megkeresse azt az egyet. Imádkozzunk az Úrhoz, hogy meghallhassuk a hangját, a jó pásztor hangját, és egyetlen nyáj legyünk, amely csakis őt követi, és megtanul az ő irgalmasságával élni.
Előesti imádság